Pozsgay Imre egyetemi tanár, az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagja szombaton, a Klebelsberg Akadémia rendezvényén azt mondta: a kétkamarás országgyűlés híve. Szerinte a felsőházban kellene biztosítani a civil szervezetek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét.

Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke a hétvégén, a bizottság és a Fidesz-frakció által Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel rendezett konferencián beszélt arról, hogy a második kamarának jelentős hagyományai vannak Magyarországon. "A második kamara kérdése az elmúlt húsz évben a magyar alkotmányozás sarkalatos pontja volt" – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a téma az alkotmány-előkészítő eseti bizottság napirendjén is szerepel. A Népszabadságnak az Antall-kormány volt igazságügy-minisztere azt mondta: amikor előterjesztik az új alkotmány koncepcióját, lehet, hogy a második kamara alternatív javaslat lehet 2014-re szólóan, „de a döntés a parlamenté”.

A pénteki konferencián határozottan a kétkamarás parlament mellett tette le a voksát Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke is. Szerinte a „túlpártosodott politikai állapot ellensúlyozására” az ellenzék nem alkalmas, mert csak az alternatívák felkutatására szorítkozhat. A második kamara korporatív megközelítéséről szólva felvetette: a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek kaphatnának helyet benne. Az Alkotmánybíróság kapcsán Salamon László megjegyezte: a második kamara felállítása egyúttal az Alkotmánybíróság „páratlanul erős hatáskörének” korrekciójával párosulna.

Szombaton Pozsgay Imre – aki az MDP, majd az MSZMP tagja volt, korábbi államminiszter, a Hazafias Népfront egykori főtitkára – is helytelenítette, hogy az Alkotmánybíróság lényegében alkotmányozó testületként, a politikai küzdelmek színtereként működött az elmúlt években. "A taláros testületnek nincs költségvetési felelőssége, így indokolt, hogy a büdzsé kiadásait érintő kérdésekkel ne foglalkozhasson" – hangoztatta Orbán Viktor alkotmányozó testületének a tagja, aki jelenlegi szerepét úgy jellemezte: nem szakjogászként, hanem a politikai akarat megfogalmazójaként „egyengeti” az alkotmányozás folyamatát.