Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával, a szocialista képviselők ellenszavazata mellett fogadta el hétfőn az új jogalkotási törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi törvényt.

A hétfőn jóváhagyott, január elsején hatályba lépő törvény a jogszabályok tartalmi követelményeire koncentrál, és elődjénél szűkebben tárgyalja előkészítésük eljárási vonatkozásait. A jogalkotás alapvető követelményei között egyebek mellett rögzíti: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Kimondja azt is, hogy jogszabály a hatályba lépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé. (A Fidesz-KDNP nemrégiben fogadta el öt évre visszamenőleges hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló törvényt.)

A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre - tartalmazza az új törvény. Rendelkezik arról is, hogy a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálattal kell felmérnie a szabályozás várható következményeit, majd annak eredményéről tájékoztatja törvény és kormányrendelet tervezete esetén a kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét. Emellett utólagos hatásvizsgálatot is előír a törvény.

Kimondja azt is: ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezze, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy e jogával élhessen. A jövőben az együttes miniszteri rendeleteket a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel. A törvény rögzíti a jogszabályok személyi és területi hatályát, hatálybalépésük, hatályon kívül helyezésük és módosításuk szabályait, valamint kitér arra is, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendeletek kivételével a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. A közlönyt elektronikus úton kell kiadni.

Ezen kívül 2012. január elsején létrejön a nemzeti jogszabálytár, amely a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként ingyenesen elérhető lesz bárki számára.