Kováts Józsefet 1958. október 6-án végezték ki, tehát az aradi vértanúk halálának évfordulóján. A fiatal férfit 1956-ban a Forradalmi Tanács a fegyveres erők felügyeletével bízta meg. A forradalom után egyedül ő esett áldozatul a megtorlásoknak – legalábbis bírósági procedúra nyomán.

Szegeden azt sem tudni, hogy merre találhatóak az egyetlen kivégzett földi maradványai. „Vajon őt is arccal lefelé, összedrótozott kézzel földelték el a szegedi rabtemetőben, mint Nagy Imrét?” – teszik fel a kérdést a levél szerzői.

Kováts József

szegedkurir.hu

A rendszerváltás környékén volt már egy feltárási kísérlet a szegedi rabtemetőben, de nem járt sikerrel. A levélírók szerint újra meg kell próbálni a keresést. Arra kérik ezért Navracsics Tibort, hogy kutassák föl a büntetés-végrehajtás, illetve az igazságügyi minisztérium irattáraiban az összes olyan dokumentumot, ami Kováts József kivégzésével, temetésével, illetve ügyével kapcsolatba hozható. Ugyancsak kérik, hogy a miniszter támogassa a kivégzett forradalmár földi maradványainak exhumálását.

Kunstár Csaba újságíró, a szegedkurir.hu szerkesztője már régóta foglalkozik az 1956-os áldozat ügyével. Kováts József édesapja a Horthy-rendszerben rendőrtiszt volt. A fiatalember korábban az orvosi egyetemen tanult, de barátaival összeverekedtek a kommunista R-gárdistákkal. Az egyetemről ezért mennie kellett, traktorosként dolgozott egy kis faluban. 1956-ban költözött vissza Szegedre.

Kunstár nemrégiben egy új dokumentumot is közölt, amely szerint az 1956-os forradalom idején merényletet terveztek Kováts ellen – erről egy bizalmas rendőri jelentés szól, amely már a forradalom leverése után készült. A szegedkurir.hu szerint a jelentés a szegedi MÉH-telepről került elő.