A Gyurcsány-kormány 2009-ben nyilvánította nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá az Álomsziget-projektet, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közelmúltbeli jelentése szerint azonban az akkori kabinet ezt úgy tette - hasonlóan a sukorói kaszinóberuházáshoz -, hogy nem állt fenn a törvény által megkövetelt fontos közcél, és a döntés kifejezetten egy üzleti kör érdekeit szolgálta - fejtette ki szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Budai Gyula, emlékeztetve, hogy az Orbán-kormány idén novemberben hatályon kívül helyezte a kiemeltté nyilvánító rendeletet. "Az Álomsziget-projekt kísértetiesen hasonlít a sukorói kaszinóberuházáshoz" - fogalmazott a fideszes politikus.

A kormánybiztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, valamint hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen az Álomszigettel kapcsolatban. Megítélése szerint az ügyészségnek vizsgálnia kell a koncessziós szerződés megkötését, a nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítás körülményeit és azt a vagyonveszést is, amely akár a költségvetési bevételek, akár a privatizáció kapcsán az államot érte. Tájékoztatása szerint egyébként az ügyben körülbelül kétmilliárd forintos kárt szenvedett az állam.

Budai Gyula azt mondta, azért a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést, mert álláspontja szerint volt kormánytagok - akik jelenleg is országgyűlési képviselők - hivatali helyzetükkel visszaélve, hatáskörüket túllépve, a külföldi befektetők nyomásának engedve nyilvánítottak egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. Úgy véli, ebben a vonatkozásban Gyurcsány Ferenc és Veres János büntetőjogi felelősségét is vizsgálnia kell az ügyészségnek. A vagyonvesztést illetően pedig - folytatta - azoknak az állami vezetőknek a felelősségét kell vizsgálni, akik hozzájárultak az értékesítéshez. Példaként említette a vagyonkezelő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst.

Budai Gyula közölte azt is: hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és törvényességi eljárást kezdeményezett az Álomsziget-beruházás környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban, ugyanis azt állapították meg, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásánál - ami az előző kormányhoz köthető - jelentős eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés történt. Ha az ügyészség vizsgálatot rendel el, és azt állapítja meg, hogy valóban jogszabályellenesen adták ki az engedélyt, akkor a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, "és így valószínűleg nem fog tudni abban a formában megvalósulni, mint ahogy az eredeti elképzelésekben szerepel" - tette hozzá.

Az elszámoltatási kormánybiztos kérdésre szólt arról is, hogy a koncessziós határidő Sukoró esetében 2011. január 1-jén jár le, s ha a beruházó nem fogja tudni megkezdeni a beruházást, 900 millió forint kötbért kell fizetnie a magyar államnak. Az Álomszigetnél ez a határidő 2013. Az évek óta húzódó, 400 milliárd forint értékű és kiemelt beruházásnak minősülő Álomsziget-projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat és konferenciaközpontot is létesítenének.