Az alkotmányjogász a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem zárja ki, hogy születhettek rossz, kellően meg nem alapozott ítéletek, ám ezek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a rendkívüli jogorvoslati lehetőségek még rendelkezésre állnak. Ezek között említette a felülvizsgálat, a perújrafelvétel, a nemzetközi bírósághoz fordulás és az alkotmányjogi panasz lehetőségét.

Jelezte azt is, hogy például a hamis tanúzás tekintetében az ötéves elévülési idő még nem múlt el. Az alkotmányjogász szerint nem lehet kijelenteni a rendőrökről általában, hogy hazudtak. Mint fogalmazott, "azt a bírót, aki esetleg (...) jogsértést elkövetett, azt felelősségre kellene vonni (...), és ugyanez vonatkozik a rendőrökre is". Szikinger István szerint a konkrét eseteket kellene kivizsgálni, majd végiggondolni, mi az, ami intézményesen lehetővé teszi, hogy ilyen esetek előforduljanak.

Emlékeztetett arra, hogy a Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró nevéhez fűződő, és Balsai István miniszterelnöki megbízott által is támogatott törvénytervezet lehetővé tenné - a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti eseményekre vonatkozóan - azon ítéletek megsemmisítését, amelyek kizárólag rendőri jelentésen és rendőri tanúvallomáson alapultak. Szikinger István a Belügyminisztérium által korábban kidolgozott megbízhatósági vizsgálatra utalva azt mondta: az ennek a megközelítésnek a folytatása, mert azt tételezi fel a rendőrökről, hogy "csavargók, disznók, hazugok", és olyan helyzeteket teremt, ahol ezt majd lehet ellenőrizni.

Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára is azt hangoztatta a sajtótájékoztatón, hogy kollektív bűnösség, kollektív felelősségre vonás a XXI. században nem lehetséges. Mint mondta, az ügyeket egyenként kell kivizsgálni, és az embereket is egyenként kell felelősségre vonni. Hozzátette: ez ne csak a rendőrökre legyen igaz, hanem az adott vezetőre is, ha rossz intézkedésre adott parancsot.