A tíztagú testület azt szeretné feltárni, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket.

A jövő év novemberéig elkészülő jelentésben elsősorban a politikai felelősséggel foglalkoznának, illetve azzal, hogy az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatokat terheli-e felelősség a katasztrófa bekövetkeztéért.

A bizottság a privatizációs szerződésektől fogva az október 4-én bekövetkezett gátszakadásig terjedően vizsgálja a vörösiszap-tározó és az azt üzemeltető cég felelősségét, a szerződésben foglaltak végrehajtását, valamint megvizsgálja az országban a környezetre veszélyes technológiát alkalmazó - működő vagy már bezárt - más ipari létesítmények állapotát.

A feladat ellátásához két szakértőt kértek fel.

Jávor Benedek, a bizottság LMP-s tagja azt kérte a bizottság tagjaitól, objektív felelősség-megállapítást végezzenek, mert – mint fogalmazott -, ha bebizonyosodik, hogy valóban van köze Gyurcsány Ferencnek, vagy hozzá közel álló cégeknek a katasztrófához, "akkor senki nem mossa le róluk, hogy ez volt a bizottság megalakulásának a célja". 

Lasztovicza Jenő (Fidesz) azt mondta: "a top tízben, százban lévő emberek" ne játszanak több tízezer ember életével, vagyonával, javaival, ezért a világ legszigorúbb környezetvédelmi törvényének megalkotását javasolta.

Jávor Benedek megjegyezte, az Országgyűlés előtt van már a környezetvédelmi törvényhez kapcsolódó módosító indítvány, illetve számos jogszabálytervezet előkészítés alatt áll.

Lasztovicza Jenő, aki a Veszprém megyei védelmi bizottság és a megyegyűlés elnöke is, arra kérte politikustársaitól, hogy se az ügyet, se a katasztrófahelyzetet ne használják politikai célokra, mert csak hangulatot keltenek, és csak olyanok nyilatkozzanak, akik személyesen jártak a térségben. Ékes József frakciótársa azt javasolta, hogy tartsanak kihelyezett ülést Ajkán, vagy a katasztrófa sújtotta települések egyikén.

Kovács Tibor (MSZP) túlzott mértékű vállalkozásnak tartotta, hogy a bizottság az ország valamennyi veszélyes üzemét, tárolóit felmérje. Gőgös Zoltán, a bizottság szocialista alelnöke a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a katasztrófában érintett emberek számára egyértelműsítsék: kártalanítás, vagy kárenyhítés történik-e.

A vizsgálóbizottság tagjai között abban volt vita, hogy hány tag javaslatára lehessen meghallgatni embereket. Kepli Lajos (Jobbik) elnök két főt javasolt, míg a Lasztovicza Jenő 50 százalékos többséget tartott volna elfogadhatónak. Ötperces szünet elrendelése után sem a három, sem a négy, sem pedig az öt tag javaslatát nem fogadták el, így a bizottság elnökének javaslata maradt érvényben.

A bizottság legközelebb februárban ül össze.

Az Országgyűlés nagy többséggel, 364 támogató szavazattal (a szocialista Göndör István ellenszavazata és Kovács Tibor tartózkodása mellett) november 29-én fogadta el a vörösiszap-katasztrófa következményeit vizsgáló bizottság felállításáról szóló, a jobbikos Kepli Lajos által benyújtott határozati javaslatot. A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt delegálhatott.