Az Országgyűlés múlt hétfőről keddre virradóra a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot. A Ház a médiatörvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve arra, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ez utóbbi két lehetőséggel augusztusi beiktatása óta a köztársasági elnök egyszer sem élt.

Az origo.hu hírportál csütörtök délután úgy értesült: Schmitt Pál már aláírta a jogszabályt, de az várhatóan csak a hatályba lépése előtti napon, december 31-én jelenik meg a Magyar Közlönyben. Ezt megerősítve a hivatalos lap szerkesztősége azt közölte a hírportállal, hogy folyamatban van a szöveg korrektúrázása, ezzel várhatóan csak péntekre végeznek. Előzőleg az MSZP és az LMP arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, a szocialista párt és a Jobbik pedig már azt is közölte: az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért.

A médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed. Így az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőire pedig maximum 2 millió forintot.

A médiatörvény számos egyéb rendelkezése mellett jelentős befolyásoló erővel rendelkezőnek minősíti a legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televíziókat, rádiókat, és a műsorkvótákkal kapcsolatban több előírást fogalmaz meg. Így kimondja, hogy az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraiban a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" bűnügyi híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű a műsor időtartamának húsz százalékánál.

A műsorkvótákkal összefüggő rendelkezés az is, hogy a rádióknak legalább 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk, és a felvételek negyedének 5 évnél újabbnak kell lennie. A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a televízióknak és a rádióknak műsoraik többségét kategorizálniuk kell. A törvény - a korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőktől az egyáltalán nem közölhető műsorszámokig - hat kategóriát állapít meg, rögzítve, hogy az egyes kategóriákba tartozó műsorok mely idősávban sugározhatók.

A szabályozás alapján a televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettővel több, 8 perc reklám engedélyezett. A médiatörvény kimondja, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámaik előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységüket. Az alap gyakorolja a közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait is. Költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, vezérigazgatóját a médiatanács elnöke nevezi ki.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a - közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig. A jogszabály értelmében a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártása és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetése a jövőben az MTI feladata lesz. A médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány. Kezelő szerve, a kuratórium hat tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma kilenc évre szól. A kuratórium választja meg a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és három tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók. A törvény alapján az NMHH autonóm államigazgatási szerv, költségvetéséről az Országgyűlés dönt, elnökét - aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és négy tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le. A médiahatóság elnöke rendeletet adhat ki.

A médiatörvény elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy a digitális átállásnak a jövő év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia. Ha az ehhez szükséges feltételek nem biztosíthatók, a digitális átállásnak legkésőbb 2014 végéig kell megtörténnie.