A magyar kormánynak a múlt hét végén elküldött levelében - amelynek másolatát az AFP hétfőn szerezte meg - Neelie Kroes, az ügyben illetékes európai biztos közölte: a vizsgálatok nyomán a hozzá tartozó szolgálatoknak "komoly kételyei" vannak arról, vajon a törvény megfelel-e az európai uniós szabályoknak. Kroes két hetet adott Budapestnek, hogy válaszoljon arra, miként gondolja eloszlatni ezeket a kétségeket.

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta hétfőn Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosának, Neelie Kroesnak a szóvivője.

Mint Jonathan Todd szóvivő Brüsszelben kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, hogy nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.

Kroes péntek este a Bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban. Formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint "lehetőség" csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná őket. Nem kell azonban "a szekeret a lovak elé fogni" - figyelmeztetett a szóvivő.

Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér - mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.

Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.
A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében. "Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő.

Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat.

Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai "rendkívüli bölcsességről" téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre - mondta Kroes szóvivője.

A médiaügyi biztos levele, amelyet a magyar kormány csak a rá adott válasszal együtt akart nyilvánosságra hozni, időközben hozzáférhetővé vált az interneten.