Ezzel a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét és 5000 euró nem vagyoni kártérítést valamint 3500 euró perköltséget köteles fizetni a fiatalembernek. A bírósági döntés még január 11-én született, de a Helsinki Bizottság csak csütörtökön számolt be a részletekről.

A közlemény szerint a férfi ellen két bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás: 2004 telén kábítószert találtak nála. Beismerő vallomást tett, és öt hónapi előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezték. 2005. május 20-án újra őrizetbe vették kábítószer-kereskedelem gyanújával, miután különböző kábítószereket találtak egy garázsban, amelynek kibérlésénél jelen volt. Bár a 2006 júniusáig tartó, kiterjedt nyomozás alatt rá nézve nem merült fel semmilyen további terhelő információ, sorozatosan meghosszabbították az előzetes letartóztatását arra hivatkozással, hogy összebeszélne a bűntársaival, illetve megszökne. Végül a garázsban talált kábítószerekkel kapcsolatos valamennyi vád alól felmentették. A fiatalember összesen 18 hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

A bíróság megállapította, hogy a nyomozás 2006. júniusi lezárása, de legkésőbb a 2006. augusztusi vádemelés után az előzetes letartóztatás fenntartása nem volt jogszerű. Az eljáró magyar bíróságok csak a várható büntetés mértékére hivatkoztak, nem vették figyelembe a panaszos személyes körülményeit, például rendezett családi hátterét, nem indokolták, miért áll fenn a szökés veszélye. A hatóságok azt sem indokolták semmivel, miért nem számoltak a házi őrizet lehetőségével. A strasbourgi bíróság álláspontja szerint bár formailag érvényes bírói döntések születtek az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról, "a felhozott indokok nem nyugodtak megfelelő ténybeli alapokon", a fogvatartás ezért önkényes volt, így a magyar állam megsértette az emberi jogok egyezményét.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint a fogvatartottak jelentős hányada előzetes letartóztatott. A jogerős ítélet nélkül fogvatartottak aránya a fogvatartottak összességén belül növekvő tendenciát mutat: 2006-ban 26, 2010-ben már 29 százalék volt. Magyarország a 100 ezer lakosra jutó előzetes letartóztatottak számát tekintve kifejezetten rosszul áll uniós összehasonlításban. Hazánkban ez a mutató 48, míg - az International Center for Prison Studies adatai szerint - Németroszágban 16, Ausztriában 25, Franciaországban 27, és a kelet-közép európai régió országainak többségében is alacsonyabb: Csehországban 23, Lengyelországban 32.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adataiból az is kiderül, hogy az előzetes letartóztatások elhúzódnak. Az előzetes letartóztatások közel egyharmada tart 9 hónapnál hosszabb ideig, és a letartóztatottak 16 százaléka tölt egy évnél többet rács mögött jogerős ítélet nélkül. Összehasonlításképpen: Németországban az egy évnél hosszabb ideig fogvatartottak aránya 6,15 százalék.
A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a bíróságoknak alaposabban kellene vizsgálniuk az előzetes letartóztatás szükségességét és gyakrabban alkalmazniuk annak alternatíváit, a lakhelyelhagyási tilalmat és a házi őrizetet.