Selmeczi Gabriella (Fidesz) képviselői önálló indítvány formájában hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely  lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról című törvényjavaslat célja a nyugdíjasok vagyonának, eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseinek védelme; az ellenőrzés biztosítja, hogy a pénztárakból átlépő természetes személyek jogai a bonyolult és önmagában is kockázatos átadási folyamat során nem sérülnek - tartalmazza az indoklás.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja vasárnap jelentette be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát, aminek több törvény módosításával teremti meg a jogi alapját.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását a javaslat szerint továbbra is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogja ellenőrizni. Az alapról szóló törvény azonban kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a pénztártagok portfólióját képező eszközöket, azok átadását a Kehi ellenőrzi, amely e feladata ellátásához banktitkokat, fizetési titkokat, értékpapírtitkokat, pénztártitkokat és üzleti titkokat is megismerhet. 

Mivel a megjelölt titokfajták és a pénztártagok személyes adatainak megismerése közérdekű feladat teljesítéséhez kapcsolódik, és az adatátvevő törvényi kötelezettségének ellátásához szükséges, továbbá az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött, a törvénymódosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban van - állapítja meg a javaslat indoklása.

A Kehi a törvényjavaslat szerint ellenőrizheti a magánpénztári törvény hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztáraknak és szervezeteknek a portfólió átadását megelőző működését, gazdálkodását is, beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is. A tervezet az indoklás szerint ezzel annak a jogos társadalmi elvárásnak teremti meg a jogszabályi alapját, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel, amelyek járuléknak minősülnek, a pénztárak miként gazdálkodtak. 

Selmeczi Gabriella vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Kehi fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a magánpénztári vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíjpénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt. A vizsgálat a közreműködőkkel - befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. - kötött szerződésekre is kiterjed. 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) együtt kell működnie a Kehivel, és adatokat szolgáltatnia számára az ellenőrzésekhez, aminek jogi lehetőségét a felügyeletről szóló törvény módosításával teremti meg a javaslat, ennek hiányában a PSZÁF az adatok átadását köteles lenne megtagadni.

A törvény a javaslat szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Selmeczi Gabriella vasárnapi tájékoztatóján azt mondta: reméli, hogy a parlament - akár a házszabálytól eltéréssel - minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály még február végén hatályba léphet.