A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. Decemberben és januárban egy-egy pontos csökkenést regisztrálhattunk, februárban azonban ismét nagyobb mértékben, 3 ponttal csökkent az index, amely jelenleg 24 ponton áll. Ez 16 ponttal alacsonyabb, mint a májusi érték, és csupán egyetlen ponttal haladja meg a választások előtti szintet.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt, az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt négy hónapban 14 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így februárban már 79 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak a netpolgárok 16 százaléka volt ellenkező véleményen.

Az index a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent, így előbbiek (27 pont) még mindig optimistábbak, mint az utóbbiak (20 pont). Az átlagosnál magasabb – 28 pont – az index értéke a budapestiek körében, míg a községekben élők az átlagosnál is borúlátóbbak (19 pont). Jelentősen csökkent az index az ötven feletti internetezők körében, így – a korábbi időszakokkal ellentétben – február végén már a legidősebbek hangulata sem volt jobb az átlagnál.

Egy éven belül nem várunk komoly változást

A válaszadók a kutatás során nemcsak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az év első hónapjában a főindex csökkenése ellenére az ország helyzetére vonatkozó mutató két ponttal nőtt – februárban azonban éppen ugyanennyit esett vissza, tehát ugyanúgy 26 ponton áll, mint decemberben, és az internetezők szinte minden paramétert valamivel rosszabbnak ítélnek, mint egy hónappal ezelőtt.

Különösen figyelemreméltó az aktuális helyzet és a jövőbeli várakozások közötti különbség alakulása. Tavasszal még 10-11 pontos differenciát figyelhettünk meg, vagyis a netpolgárok úgy gondolták, egy évvel később lényegesen jobb helyzetben lesz majd az ország. Mostanra ez az olló gyakorlatilag bezárult: a várakozások indexe csupán egyetlen ponttal haladja meg az aktuális értéket; a netpolgárok csupán a gazdasági helyzet kismértékű javulását tartják reálisnak.

Rosszabbul érezzük magunkat, de hisszük, hogy lesz jobb

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen, februárban azonban ez is 2 ponttal csökkent, és mindössze 43 ponton áll – ilyen alacsony értékre (még ha a különbség nem is nagyon jelentős) hosszú ideje nem volt példa. A jövőbe vetett hit azonban a személyes helyzetet illetően még megmaradt – igaz, nem olyan erős, mint korábban: a várakozások indexe négy ponttal magasabb értéket vesz fel, mint az aktuális mutató. Egy év távlatában leginkább anyagi helyzetük javulásában bíznak a netpolgárok.

Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag egyetlen vizsgált intézmény presztízse sem változott a hibahatárt meghaladó mértékben. A legmagasabb bizalmi indexszel továbbra is a nemzetközi intézmények, valamint az Alkotmánybíróság rendelkezik – bár utóbbi presztízse a tavalyi év végén jelentősen csökkent. A kormány megítélése sem változott számottevő mértékben: 3,1 ponton áll – ez az érték a választások előtti (2,5) és a kormányalakítás utáni (3,9) érték között helyezkedik el.

A felmérést az NRC 2011. február 26-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.