szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az euróövezeti versenyképességi paktum intézkedéseinek iránya egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar kormány követ a gazdaságpolitikában; adókérdésekben azonban különbség van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével.

A versenyképesség-növelő paktumról péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. Orbán Viktor a budapesti sajtóértekezleten ezt egy izgalmasan ritka megbeszélésnek nevezte, amelynek történéseiről Herman Van Rompuy szombaton tájékoztatta őt a magyar fővárosban.

A kormányfő kifejtette: Európa, az európai vezetők eltökélt harcot folytatnak az államadósságok ellen, a kontinensen ugyanis minden gazdasági baj gyökere a felduzzadt államadósságban keresendő. Az eurózóna számára ez különösen nagy problémát jelent, nagyobbat, mint a zónán kívül lévő államoknak, mert akik tagjai az euróövezetnek, azok nemcsak segíteni, hanem bajba rántani is tudják egymást - mondta.

Orbán Viktor szerint a versenyképességi paktum illeszkedni akar az európai intézményi rendszer világába, az abban összefogott intézkedések iránya pedig egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar elnökség az egész EU számára képvisel, és "egybeesik azzal az iránnyal is, amelyet Magyarország mint nemzetállam követ (...) a magyar bel- és gazdaságpolitikában".

A paktumhoz való magyar csatlakozást érintő kérdésére példaként említette, hogy a Széll Kálmán-tervben foglalt lépések radikálisabbak annál, mint amit a stabilitási paktumban célul tűznek ki maguk elé az euróövezeti vezetők. "Egy pont van, ahol az irány sem stimmel, ahol mi más irányba haladunk, mint ami a paktumban van rögzítve, ez pedig az adó kérdése. Mi nem adóharmonizációban, nem adókoordinációban, hanem adóversenyben vagyunk érdekeltek. Ez az igazi kérdés" - mondta.

"Nekünk nemzeti alapon (...), a magyar nemzet érdekei alapján kell meghoznunk azt a döntést, hogy akarunk-e csatlakozni egy olyan szűkebb klubhoz, amely egyébként a magyar nemzetgazdasági stratégia egyik legfontosabb kérdésében, a szíve közepe ügyében más irányba halad, mint amerre mi terveztük az utunkat" - közölte Orbán Viktor. Hozzátette azt is, hogy a paktummal összefüggésben Magyarország konzultálni fog a közép-európai országokkal, nem elsősorban azért, mert Magyarország az EU soros elnöke, hanem mert a térségben szoros az együttműködés. Nem szeretné, ha Magyarország egy ilyen jellegű döntést közép-európai konzultáció nélkül hozna meg.

Emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökségnek is az egyik legfontosabb célkitűzése hat olyan törvénynek az elfogadása európai szinten, amely egyebek mellett a versenyképesség növelésére, az államadósság csökkentésére irányul. "Ebben a hat jogszabályban mindenki benne van, aki benne van az Európai Unióban, azok is, akik nem tagjai az eurózónának" - jegyezte meg.

A líbiai helyzetet érintő felvetésre válaszolva Orbán Viktor kiemelte: történelmi lehetőség kapujában áll Európa, és "semmi olyat nem szabad tenni, ami miatt ez a történelmi lehetőség kicsúszna a kezünk közül". Ezt a lehetőséget a kormányfő abban látja, hogy jó politikával hosszú távra megalapozható egy keresztény-muszlim, arab-európai együttműködés. Ha hibát követünk el, "akkor könnyen lehet, hogy évtizedekre elszáll a lehetősége annak, hogy az arab muszlim és az európai keresztény világ megtalálja az együttélés mindkét fél számára legtöbb előnyt jelentő módozatait" - hívta fel a figyelmet.

Bármilyen óvatlan katonai akció vagy a lehetőségének a felvetése is lerombolhatja ezt a történelmi esélyt - vélekedett, hozzátéve, hogy az arab világ jövőjéről az araboknak kell dönteniük. Az Európai Parlamentnek (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatát érintő felvetésre Orbán Viktor úgy reagált: "lezárt ügy és utánlövés".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Folk György / Brüsszel Világ

Merkel átverte akaratát az eurózónán

Az eurózóna krízisalapjának megnöveléséről és az eurózóna tagállamok nemzeti törvényeiben rögzítendő versenyképességi célok elfogadásáról állapodtak meg szombat hajnalban az eurózóna államainak vezetői brüsszeli csúcsukon. Az egyezség igazi sikertörténet Angela Merkel német kancellár számára, akinek sikerült a számos tagállamban elszállt eladósodottság leküzdéséhez szükséges lépésekre rábírnia a tizenhét államot.