A 163 évvel ezelőtti forradalom legfontosabb vívmánya az volt, hogy utat nyitott a polgári társadalom létrejöttének, megteremtette a jogállamiságot és a törvény előtti egyenlőséget; utat nyitott annak az igénynek, amely végül a kiegyezéshez vezetett, amelynek köszönhetően minden tekintetben erősödött az ország. A városvezető arról beszélt: 1848-ban az ország nehéz helyzete, a kilátástalannak tűnő évtizedes viták, az igazságtalanságok, az égbekiáltó társadalmi különbségek, a kincstár eladósítása, a hatalom packázása és az emberek gondjai iránti érzéketlenség nyomasztotta a magyarok lelkét. "Hosszú ideje már csak az hiányzott, hogy valakik végre hangot és irányt adjanak a változásnak, tartalmat a társadalmi elvárásoknak" - tette hozzá.  

Mintegy ezerfős hallgatósága előtt a városvezető arról beszélt: gyűlölködésből soha nem jutott előbbre az ország; 1848, 1956 és 1989 ifjai is szeretettel harcolták ki a szabadságot, amelyet "a mi felelősségünk megvédeni, ezt pedig úgy tehetjük meg a legjobban, ha folytatjuk az ő munkájukat a polgári Magyarország újraépítésével". 

"Higgyünk hát mi is a sikerben, higgyünk abban, hogy becsületes munkával, egymás meghallgatásával és megértésével fel lehet építeni az új, gyarapodó és tisztességes Magyarországot. Azért, hogy jusson munka mindazoknak, akik becsülettel dolgozni akarnak, azért, hogy gyermekeink ne hagyják el a szülőföldet, és az ország ne felélje, hanem megalapozza a jövőjét. Azért, hogy büszkék lehessünk Magyarországra, és újra jó legyen magyarnak lenni" - mondta a szónok.