Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavaly június 14-ei ítéletében csalás bűntettében találta bűnösnek a négy vádlottat. Az elsőrendű vádlottat és feleségét 4-4 év letöltendő börtönbüntetésre, barátaikat - a III. és IV. rendű vádlottat - felfüggesztett börtönre ítélték nem jogerősen. A bíróság által megállapított tényállás szerint a fővádlott feleségével megtervezte a szörf-balesetként leplezett álhalálát, melyre 2001. szeptember 26-án, Görögországban került sor.

Előtte hat biztosítónál kötöttek kockázati életbiztosítást, összesen 250 millió forint értékben. Tervükbe bevonták a barátaikat is, egy házaspárt, 10 millió forintot ajánlva nekik a haláleset igazolásáért. A görög hatóságok vizsgálata megállapította, hogy a "halott" eltűnése nem más személy bűnös magatartására vezethető vissza, így a magyar bíróság 2003. januárjában halottnak nyilvánította a férfit.

A biztosítótársaságok azonban gyanút fogtak, és eredményes magánnyomozásba kezdtek. 2007 áprilisában, Csehországban megtalálták a férfit, és ezt a tényt közölték a hatóságokkal, így azok letartóztatták őt. 2007 szeptemberében a bíróság hatályon kívül helyezte a halottá nyilvánítást.

Az első fokon meghozott ítélet ellen az ügyész, valamint a letöltendő szabadságvesztést kapott vádlottak védői jelentettek be fellebbezést. Az ügyről a főrendű vádlott édesapja, Antalffy Tibor könyvet írt "Az évszázad biztosítási csalása" címen. Könyvében azt is sejtette, hogy több mint érdekes, hogy a görög hatóságok 3 nappal a szörfbaleset után eltűntnek nyilvánították, a magyar bíróság pedig - a törvényi 3 év helyett - alig több mint egy év után halottnak nyilvánította a csalást elkövető férfit.