szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vörösiszappal elöntött területeken folyamatosan zajlik a munka, többek között a külterületek mentesítése. A lapunknak nyilatkozó gazdák azonban sok dolgot nem értenek, csalódottak, míg a miniszteri megbízott az ezzel kapcsolatos felvetéseket tartja műbalhénak, s ígére, május végére végeznek a termőföldek mentesítési munkálataival. Miben nincs egyetértés?

Március 15-e előtt kaptunk egy papírt, hogy jelöljük meg azokat a földterületeket helyrajzi számmal, amelyekre elcserélnénk az iszappal elöntött földjeinket. Egy barátomat kinevették a földhivatalban, amikor érdeklődött, hogy miből lehet válogatni – meséli a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő gazda az iszapkatasztrófával érintett területen. Bár a mentesítés hónapok óta folyik, a helyi földtulajdonosok többsége csalódott – főként azok, akik megtartották földjeiket, de egyelőre nem tudják, mikor kezdhetnek rajta dolgozni, s milyen termőképességű területet kapnak majd vissza. Amúgy is az a jellemző, hogy a gazdák nem szívesen nyilatkoznak. Csalódottak, fáj a szívük a földjeik miatt, s állításuk szerint szinte semmilyen információt nem kapnak arról, hogy mire számíthatnak.

Stiller Ákos

Többségük úgy gondolja, a termőföld leszedése nemhogy segít, sokkal inkább ront a helyzeten – azokon a területeken ugyanis, ahol vastagabb rétegben rakódott le az kiömlő iszap, elhordják a szennyezett földet.  Abban sem hisznek, hogy visszapótolják az elhordott földet, „ennyi föld sehol sincs, hát honnan” – mondják. Sokan úgy gondolják, a vörösiszapos földeket egyszerűen be kellett volna szántani, s akkor már régen elkezdhettek volna rajta energianövényeket termeszteni.

„Pontosan fel kellett mérni, hogy hol milyen vastagon rakódott le az iszap, s ezt követően a beszivárgás mértéke szerint dönteni arról, hogy hány centimétert kell leszedni a termőföldről. Tudomásom szerint ez a felmérés meg is történt, tehát véleményem szerint nem az a gond, hogy ennek a munkának az 1000 hektáros területen nekiálltak, sokkal inkább az, hogy nem minimalizálták a ledózerolást” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő talajvédelmi szakember. Egyes szakvélemények szerint – melyeket a velünk szóba álló gazdák is idéztek - sok helyen elég volt egyszerűen betárcsázni a földeket (amelyekben a lúg a téli csapadékkal már hígulhatott volna), míg másutt 5-10 centimétert leszedni a termőföld tetejéről.

A valóságban azonban sok helyütt 20-30 centiméter vastagságban szedték le a földet, amivel nem egy helyen a humuszos termőréteg egésze eltűnt – magyarázzák azok a gazdák és szakemberek, akik hónapok óta járnak ki a helyszínre. Ők egy érzékletes példával mesélnek arról, miért is nem szivárgott 10 centiméternél mélyebbre a lúgos víz: az iszap úgy viselkedett, mint vaj a kenyéren, amelyre még lekvárt is kennek. Vagyis lezárta a földet, s így megakadályozta, hogy a nálánál folyékonyabb anyag tovább szivárogjon. „A talajnak a környezeti hatásokkal szemben nagy a tompítóképessége, ami azt jelenti, hogy nem visszafordíthatatlan folyamatok zajlottak le. Bár ez az anyag erősen lúgos volt, de a talaj képes arra, hogy tompítsa ezt a hatást, s idővel semlegesítse a lúgot” - magyarázzák, hozzátéve: ezt lehet azzal segíteni, hogy a felső 10 centiméterben lévő, és a magas pH miatt elpusztult mikrobákat pótolják, amelyek így tovább gyorsítják a talaj regenerálódását.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Szakemberek szerint a földekre kiömlő vörösiszap legveszélyesebb része az a lúgos, maró víz volt, amelyben tárolták az iszapot, elkerülve annak porzását. A termőföldekre a rekultiváció során kiszórt dudarit – amely tulajdonképpen magas huminsav tartalmú szénpor - lúgmegkötő képessége azonban nagyon alacsony, a benne található huminsav ugyanis nagyon gyenge közömbösítő anyag. Magyarán ez az anyag a föld sav-lúg egyensúlyának visszaállítása szempontjából önmagában nem ér sokat. „Ahhoz, hogy mérhető hatása legyen, hektáronként minimum1-2 tonnát kellene szétszórni. Ennyi azonban sok helyen felesleges, mert a devecseri, kolontári földek egy részének huminsav tartalma alapesetben is 2 százalék vagy annál több, s ilyen esetekben a szerves trágya vagy könnyen lebomló felaprított szalma, kukoricaszár, némi műtrágya és a föld felszántása is éppen elég lehet ahhoz, hogy a föld regenerálódni kezdjen. A szántás következményeként pedig a föld mélyebb rétegeiből felülkerült kálcium- és a magnézium-vegyületek akadályozzák az esetlegesen a földbe került nehézfémek felvételétet is. Amire egyébként alkalmas lehetne a dudarit, az a nehézfémek megkötése, de a vörösiszapban nagyon alacsony a nehézfémek aránya, így emiatt szintén felesleges tonnaszám kiszórni a földekre” – mondta el a hvg.hu-nak Dr. Antal József, a Nitrogénművek munkatársa, a dudarittal régóta foglalkozó szakember. Azt is hozzáteszi, hogy azokon a helyeken, ahol 1 százalék vagy annál alacsonyabb a föld szervesanyag (huminsavtartalma), indokolt a dudarit alkalmazása, de  ekkor is kell egy kísérletekkel alátámasztott technológia.

Esetünkben nagyobb mennyiségű szerves trágya, tőzeg, finomra aprított kukorica szár/szalma - szükség szerint tápanyagokkal kiegészítve - is elég a talaj helyreállításához – magyarázza Antall József. A szakember információi szerint a dudarit ára, a barnaszén tüzelő anyagok árához hasonlóan korábban kilónként 30-40 forint körül mozgott. Lapunk információi szerint – s ezt Szabó Csaba, miniszteri megbízott is megerősítette - a dudaritot jelenleg 56 forint/kg áron vásárolják a mentesítéshez, s egy hektárra 5 tonnát szórnak ki, vagyis hektáronként 350 ezer forintba kerül a dudarittal kezelt földek mentesítése. (Amikor magunkat gazdának kiadva érdeklődtünk a forgalmazó cég egyik munkatársánál, azt a választ kaptuk, hogy 100 forintos áron vásárolhatjuk meg a szert kilogrammonként. A cég munkatársa arról viszont nem tudott nyilatkozni, hogy mennyibe került a termék korábban, mert – mint mondta – Magyarországra nem is nagyon adtak el dudaritot.) „A most erre költött pénzt mi csak megelőlegezzük, később a károkozó fogja majd megfizetni”- tette Szabó Csaba, amikor a nagyságrendek felől érdeklődtünk
Helyenként a földekre kiszórt dudaritot ez év tavaszáig még nem szántották be, így viszont az biztosan nem tud még minimális hatást sem kifejteni – mondták lapunknak a már idézett, nevük elhallgatását kérő talajvédelmi szakemberek. Azt is hangsúlyozzák: számos munkaanyag került a döntéshozók elé, amelyben több lehetséges alternatívát dolgoztak ki. Többek között jelezték: érdemes lenne az érintett területeket kisajátítani, azt komplex módon kezelni. Javaslatban szerepelt többek között a tározók és a települések köré telepítendő véderdők kialakítása, aminek a kivitelezése el is kezdődött. Másutt pedig alternatív lehetőségként az adott talajnak megfelelő fás szárú energianövények telepítését javasolták. A hvg.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő szakember azt mondja: a területen korábbi sikertelen fűzültetvények voltak, s ezek negatív példája a gazdák jogos ellenállását váltotta ki a fás szárú energia ültetvényekkel szemben, ezért is ragaszkodhatnak sokan a lágyszárú növényekhez, a fás szárúak mögött lobbirédekeket sejtenek.

AP Photo

 Szabó Csaba, a mezőgazdaságért és környezetvédelemért felelős miniszteri megbízott azonban „műbalhénak” minősítette a lágy ás fás szárú növényekkel kapcsolatos vitát. „Jó lehet mindkettő, attól függően, hogy milyen technológiával és hol dolgozzák fel később. Mindenki azt termeszt a földjén majd, amit akar” - zárta le az ezzel kapcsolatos kérdéseket, hozzátéve, tudja, hogy karakteresen fogalmazza meg a véleményét, de már olyan sok alkalommal tették fel neki ezt az értelmetlen kérdést, hogy nem tud higgadtabban fogalmazni. A kérdésre, hogy vannak-e az elmúlt hónapoknak olyan tapasztalatai, ami miatt arra jutottak, talán másként kellett volna csinálni egyes dolgokat, azt mondta: nincsenek. A dudaritot feszegető kérdésünkre azt válaszolta: sokan szeretnének bekerülni a mentesítési munkálatokba, s olyanok terjesztik az alkalmatlanságát, akik ellenérdekeltek a használatában.

A térségben katasztrófaállapot van, így a földtulajdonosoknak korlátozott a lehetőségük arra, hogy beleszóljanak, mi is történjen a földjükön – összegezte a helyzetet lapunknak Tornai Tamás, akinek a 100 leggazdagabb magyar listájáról lehet ismerős a neve, illetve onnan, hogy a pincészetéből, a Nagy-Somló borvidékről származó borokat kortyolgatott már valaki. Az ő földjeinek egy részét is érintette az iszapömlés. Tornai abban látja a legnagyobb problémát, hogy nem tisztázott – vagy nem publikus -, ki miért felelős, hogy a döntések milyen eljárásrend szerint születnek, a folyamatban résztvevő szereplőknek milyen mértékű a felelőssége, kompetenciája. Mivel a földtulajdonosok, földhasználók a folyamatnak kényszerűen passzív szereplői, tényleges káruk csak a későbbiekben lesz észlelhető.  „Nem lehet tudni például, hogy milyen termőképességű földek lesznek majd azon a területen, amelyet most mentesítenek, ami e földterületek használatát  a gazdasági célszerűség oldaláról is korlátozhatja. Ez később komoly vitákhoz vezethet a gazdák és a rehabilitációt végzők között”- mondja, hozzátéve: azt sem érti, hogy ezekbe a munkálatokba miért nem vonták be a helyi gazdákat, akiknek amúgy is komoly veszteségeik keletkeztek. „Az akarat, a jószándék megvan a kármentesítéshez. A cél - a szennyeződés eltávolítása, a termőképesség helyreállítása - is világos. A  mentesítés módjával nem vagyok elégedett. Különösen azzal nem, hogy a tisztázatlan viszonyok feleslegesen indikálnak bonyolult vitákat, mert nem tudni: az állam, a rehabilitációt végző cég vagy éppen a Mal vonható majd felelősségre, ha a jövőbeni károk miatt valaki elégtételt szeretne”- fogalmaz.

Szabó Csaba azonban cáfolja, hogy nem vonták be a gazdákat a helyi munkákba: „Maximálisan bevontuk, akit lehetett, akinek olyan gépei voltak, amelyek használhatóak a terepen” - mondja, hozzátéve: nem érti a támadásokat, mert szakemberekkel együtt dolgoznak és a legjobb döntéseket igyekeznek meghozni. A kérdésre, hogy miként haladnak a munkákkal, azt mondja, több nehézségbe ütköztek, de reményeik szerint május végére a mentesítés nagy része megtörténik. Lapunk megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy a külterületek mentesítésére fordított 8,2 milliárd forintos összeget miként és milyen ütemben költik el. Erre csak annyi választ kaptunk, hogy a Mecsekérc Kft.-vel kötöttek keretszerződést, az” ütemterv a szerződésen alapuló költségvetés része, és mint ilyen, nem nyilvános”. A tárca betekintést tett volna csak lehetővé, de – annak ellenére, hogy közpénzek felhasználására vonatkozó közérdekű adatokról van szó – újbóli kérésünkre sem küldték meg a kért információkat.

Stiller Ákos

Arról is információnk van, miszerint a devecseri kastélypark feltöltéséhez egy helyi gazda ajánlott ingyen földet, a településtől 1-2 kilométerre található területéről – ő halastavat szeretne, a föld pedig jó lehetne a parkban, mondta nekünk. A döntéshozók azonban egy közel 50 kilométerrel távolabbi területről szállítják végül a termőföldet – legalábbis a felajánlása kapcsán érdeklődve ezt az információt kapta. Egyelőre nem sikerült elérnünk az ügyben illetékeseket, hogy magyarázatul szolgálhassanak a döntéssel kapcsolatban.

Van olyan gazda, aki szerint nehéz helyzet ez döntéshozóknak és helyieknek is, hiszen egy állapotot kell kezelniük, amelyre még korábban nem volt példa. A döntéshozónak el kell hordania a veszélyes anyagot, mert ezt várják tőle, de a termőföld lehet, hogy a jelenlegi munkálatok nélkül hamarabb rendbe jött volna – sommáztak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Kolontár-Devecser: a kormány teljesíti vállalásait

Az iszapömlés után a kabinet vállalta, hogy új lakást épít vagy ingatlant vásárol azoknak, akik fedél nélkül maradtak, illetve készpénzben váltja ki a megsemmisült otthonokat. Eközben négyezer fontot gyűjtöttek a katasztrófa károsultjainak Londonban.

MTI Itthon

Iszapkatasztrófa: teljes illetékmentesség

Teljes illetékmentességet kapnak a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjai, függetlenül attól, hogy új vagy használt lakást vásárolnak az állami kártalanítás során - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Devecser honlapján.

hvg.hu Itthon

Mal-vezér: az események 30 évvel ezelőttig nyúlnak vissza

Nem egy konkrét esemény okozta a katasztrófát - mondta Bakonyi Zoltán, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedő (MAL) Zrt. vezérigazgatója a Live Info-nak adott interjújában, amikor azt kérdezték tőle, miként fejezné be a mondatot, miszerint „az iszapkatasztrófa nem történt volna meg, ha…”.

MTI Itthon

Kolontár: még 2 autó lehet az iszapréteg alatt

Teljesen sikerült leereszteni az iszapömlés során erősen lúgos vízzel telítődött kolontári halastavat, a következő hetekben a meder kotrásával folytatódik a mentesítés; Kolontár határában erdőtelepítés kezdődött - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja.

MTI Itthon

Iszapömlés: újabb nagyteljesítményű nyomószűrőket állítanak üzembe a Malnál

Végső fázisához érkezett az úgynevezett száraz technológia bevezetése a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai gyárában; az új, nagyteljesítményű nyomószűrők üzembe állításával a gyár szűrőkapacitása százötven százalékra emelkedik, és megszűnik a vörösiszap gipsszel történő semlegesítése - mondta az állami felügyelet vezetője csütörtökön az MTI-nek.

Nagyítás

Az iszapömlés után fél évvel – Nagyítás-fotógaléria

2010. október 4-én, nem sokkal dél után átszakadt a Mal Zrt. egyik vörösiszap-tározója, és a több tízméteres falon áttörő masszív, maró anyag elöntötte az útjába kerülő településeket. Letarolt mindent, ami az útjába került: kidöntötte a kolontári házak oldalát és kocsikat sodort magával. A Magyarországon soha nem látott ipari katasztrófa tíz életet követelt. A katasztrófa féléves évfordulóján az MTI fotóriportere újra felkereste azokat a helyszíneket, ahol a tragédia napján járt.