Mi van a füldugós testőrök munkája mögött?

Az Európai Unió soros elnökségének kezdete előtt már fél évvel nekiláttak a rendezvények helyszínének leginkább helyt adó Gödöllői Királyi Kastély biztonságossá tételéhez – emlékezett vissza a készülődésre Bartus Péter alezredes, a Köztársasági Őrezred munkatársa, a kastély biztosítási parancsnoka. Szerinte az emberek csak a jéghegy csúcsát látják, a napszemüveges, füldugós öltönyös testőröket, holott ez csak a biztosítási feladatoknak egy minimális részét teszi ki, az előkészítő és háttérmunkákhoz képest.

A koncepció alapfeltétele az volt egyébként – hangsúlyozta Bartus Péter –, hogy a helyszín megfeleljen az EU-ban szokásos rendezvényeknek, megközelíthetőség szempontjából pedig a repülőtér és a szállások is egyaránt közel legyenek. Szintén szempont volt, hogy a biztosítás Budapest közlekedését ne forgassa fel és a végrehajtás viszonylag olcsó legyen. „Ez utóbbi nem volt egyszerű feladat, mert mindvégig törekednünk kellett arra, hogy minden költséget a minimálisra szorítsunk" – közölte a parancsnok, részletezve, hogy az Őrezred mellett a Készenléti Rendőrség, a vidéki kommandós egységek, és az egyes megyei rendőr-főkapitányságok emberei is közreműködnek a biztosításokban.

„Összesen 246 embert képeztünk ki speciális gépjárművezetői feladatokra, 165 főt pedig személyvédelemre, vagyis közérthetőbben testőri munkák elvégzésére” – mondta Bartus Péter. A biztosításokat végző rendőrök számáról egyébként a parancsnok csak annyit árult el, hogy a franciaországi 17 ezres szám végéről egy nulla nyugodtan levehető. A fél éves elnökség biztosításának költségei egyébként – mint elárulták – milliárdos nagyságrendű összeget tesznek ki.

„Miután eldőlt, hogy a rendezvények fő helyszíne a gödöllői Grassalkovich kastély lesz, fel kellett térképezni az épületet és környékét, majd meg kellett tervezni a biztosítás lebonyolítását. Áttekintve a több száz uniós program listáját, kezdetben nagyon nehezen tervezhetőnek tűnt az egész. Végül a részt vevők alapján négy csoportba osztottuk be a rendezvényeket. Az első kategóriába kerültek azok, amelyeken nemzetközileg védett személyek, államfők, miniszterelnökök jelennek meg, a második csoportba estek azok az események, amelyeken miniszterek vesznek részt. A következő kategóriába tartoznak a minisztériumi vezetők – az államtitkároktól az osztályvezetőkig – képviselt találkozók, a negyedik csoport pedig a szakértői konzultációkat és találkozókat jelöli” - mondta.

Vita volt arról is, hogy egyáltalán legyen-e kordon a kastély körül vagy sem, végül az utóbbi mellett döntöttek, aminek Bartus Péter szerint az volt az oka, hogy belátták, a résztvevők teljes biztonsága csak így garantálható. Miután ebben a szakmai kérdésben is egyetértés született, következhettek a gyakorlati lépések.

Először is a tűzszerészek a kastély minden zugát, a pincétől a padlásig, sőt a föld alatt is egy méter mélységig átvizsgálták. Egyrészt azért, mert ez az előírás, másrészt, mert ellenőrizni kellett, hogy a barokk épülettel kapcsolatos városi legendáknak van-e bármilyen alapjuk, igazságtartalmuk – közölte a hvg.hu-val Tóth Attila százados, a Köztársasági Őrezred tűzszerész alosztályának vezetője.

„Az egyik legenda szerint a kastélyból egy titkos alagút vezetett a gödöllői vasútállomásra, ráadásul olyan széles volt, hogy egy szekér kényelmesen elfért benne. A másik történet pedig arról szólt, hogy az ingatlanban, amelyet az oroszok laktanyaként használtak harminc évig, kivonulásuk után bombákat hagytak. Ezek viszont valóban csak legendának bizonyultak.” A százados elmondta, hogy a terület és a kastély átfésülését követően állították fel a kordonokat, amelyek hossza mintegy három kilométert tesz ki.

Az így körbezárt területet száz kamera pásztázza – folytatta a biztonsági rendszer ismertetését Bartus Péter. Ezek 95 százalékban teljes rálátást nyújtanak az épületre és a közel 18 hektáros parkra. A kamerák képei a vezetési ponton elhelyezett monitorokon láthatóak. De ugyanitt követhető – a GPS segítségével –, hogy melyik konvoj hol jár. „Az autóoszlopok helyett azonban, ha lehet, a részt vevőket buszokkal szállítjuk, hogy a főváros forgalmát minél kisebb mértéken zavarjuk” – közölte az alezredes, megjegyezve, hogy a külföldiek számára ez nem okoz gondot, mint ahogy a sok átvizsgálás, ellenőrzés sem, számukra azok teljesen természetesek.

A biztonsági rendszer fontos részét jelenti a hét tűzszerészeti átvizsgálási pont, valamint az áteresztő kapuk. Ezeknél folyamatosan figyelik a belépőket. „A Luxemburgból beszerzett és a magyar viszonyokhoz speciálisan átalakított informatikai rendszer ellenőrzi, hogy az adott kártyával rendelkező személy beléphet-e az adott helyszínre. Továbbá a Köztársasági Őrezred munkatársai azt is nézik minden egyes kapunál, hogy a kártyát a regisztrált személy használja-e”.

Ez a beléptető rendszer egyébként most debütált, s eddig nagyon jók a tapasztalatok – jegyezte meg a biztosítás parancsnoka. Bartus Péter kiemelte azt is, hogy minden olyan személy, aki a megadott – a világ bármely pontjáról elérhető - webes felületen akkreditál, átesik egy magyar és uniós biztonsági ellenőrzésen. Eddig egy bizottság javaslatára csak néhány ember regisztrációs kérelmét kellett elutasítanunk, mivel büntetőeljárás folyik velük szemben.”

A legnagyobb rendezvény az április elején megtartott uniós pénzügyminiszterek értekezletének, az Ecofinnak a tanácskozása volt, amelyen csak a sajtó részéről közel 300-an vettek részt. Ez azonban, mint az összes többi esemény rendbontás, incidens nélkül lezajlott, aminek elismerése volt az is, hogy Bartus Péter 2011-ben az „Év Rendőre” lett.