„A mi pénzünk véges, ezzel a kormány is tisztában van” – mondta lakonikusan a hvg.hu-nak az egyik rendvédelmi szakszervezet vezetője, utalva arra, hogy az utcai demonstrációknak komoly költségeik vannak, s ha elfogy a pénz, tüntetni sem tudnak, vagy csak nagy nehézségek árán.

Érthető módon a szakszervezetek igyekeznek titokban tartani, mennyi pénzük van arra, hogy utcára vigyék tagjaikat, de úgy tudjuk, egyes szervezetek már most mérlegelik: egy demonstráció szervezése során mi az, amire elengedhetetlenül költeniük kell és mi az, amin spórolhatnak. A hvg.hu információ szerint csak a rendvédelmi dolgozók tüntetése eddig összességében több tízmillió forintot emésztett fel.

Ha több szakszervezet rendezi a tüntetést (mint például a korengedményes nyugdíj eltörlése elleni tiltakozásokat), akkor a költségek is megoszlanak, általában létszámarányosan. „A szervezés ilyenkor a sztrájkbizottság elnökének a feladata, ő teszi le a költségvetést az asztalra, amit aztán a szakszervezetek jóváhagynak” – mondta az egyik vezető. Vannak közös költségek, mint például a logisztika, a hangosítás, a színpad, a mobil toalettek, a mentőautók biztosítása, míg a részt vevő szakszervezeti tagok utaztatását, étkeztetését, a zászlókat, transzparenseket, pólókat és egyebeket az adott szervezet fizeti.

Fotók a legutóbbi tüntetésről - kattintson!

MTI / Máthé Zoltán

Azt nagyjából mindegyik, általunk megkeresett szakszervezet elismerte, hogy egy-egy ilyen részvételnek milliós költségei vannak. „Mi az étkeztetést úgy oldottuk meg, hogy tagjainknak úti csomagot adtunk, amiben két rántott húsos szendvics, egy csokoládé és egy alma volt” – mondta el érdeklődésünkre Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Bárdos szerint ebből nagyjából ki lehet számolni az étkeztetési költséget, azt, hogy ha ezer embernek adnak úti csomagot, az mennyibe kerülhet. (A hvg.hu becslése szerint ezer fő esetén ez nagyjából félmillió forintos tétel lehet.)

Több, lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezető szerint a június 16-ára meghirdetett autós felvonulást ugyan gigatüntetésként harangozzák be, ennek ellenére az jóval olcsóbb, mint a két helyszínű (Hősök tere, Kossuth tér), „gyalogos” demonstrációk. Az autós felvonulásnál ugyanis több elemre (például színpad, hangosítás, mobil wc-k) nincs szükség, a benzinköltséget pedig a résztvevők állják. Igaz, nemcsak ez szól az autós felvonulás mellett. "Kevés embert igényel, de jelentősen lassítani lehet vele a forgalmat. Képzelje el, ha megindul ötszáz autós..." – mondta az egyik szakszervezeti vezető, majd folytatta: „Arctalan. Nem kell attól félni, hogy a demonstrálót felismerik”.

„A költségvetésünkben nincs külön keret a tüntetésekre, ilyen típusú megmozdulások kapcsán kényszerhelyzetből cselekszünk” – felelte érdeklődésünkre Nagy Viktória, a június 16-ai gigatüntetésen résztvevő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) sajtósa. Mint megtudtuk, ha a SZEF tüntetést szervez, akkor a szervezet ügyvivő testülete keretösszeget állapít meg és annak alapján rendkívüli intézkedéssel módosítják a költségvetésüket. A SZEF általában hozzájárul a tagszervezetek költségeihez, attól függően, hogy azok hány embert hoznak az eseményre. „A június 16-val kapcsolatban még nem született döntés arról, mennyivel tudnánk ahhoz hozzájárulni” – mondta Nagy. Egy másik szakszervezeti konföderáció illetékese pedig azt állította: mivel ez egy autós felvonulás, a résztvevőknek egyénileg kell állniuk a költségeket.

Kónya Péter. Már egyéniben utazik

MTI / Illyés Tibor

A szakszervezetek anyagi helyzete eltérő. Az, hogy mennyire élhetnek "nagylábon", a tagdíjakból befolyó bevételekből éppúgy függ, mint az aktivitásuktól. Van olyan rendvédelmi szakszervezet, ahol most emelték fel 100 forintról 200 forintra a tagdíjat, de van, ahol 700 forintot kell fizetniük a tagoknak. Általában egyébként a tag bérének egy százalékát kapja meg a szervezet. A tagdíjak innen osztódnak el. A BRDSZ-nél például a tagdíjakból befolyó bevétel 60 százaléka az alapszervezetnél marad, 40 százaléka a központi irodához kerül. Utóbbi intézi a kedvezményes üdültetést, azaz a befolyó pénzből például a tulajdonában álló üdülőket kell fenntartania, üzemeltetnie.

A korengedményes nyugdíj eltörlése egyébként nem csak a tüntetések miatt lehet fájó pont a szakszervezeteknek. Azzal, hogy az Orbán-kormány – úgy tűnik, véglegesen – eldöntötte, hogy megszünteti a szolgálati nyugdíjat (vagy ahogy a demonstrálók hangoztatják, a szerzett jogaikat veszik el), perek tömkelege várható nemcsak idehaza, de Strasbourgban is. „Több ezer per várható, ennek anyagi terheit a szakszervezetünk végzi térítésmentesen a tagoknak. Bár vannak olyan szakszervezetek, amelyek egy nyertes per után a megítélt kártérítésből jutalékot kérnek, mi nem tesszük ezt” – mondta a hvg.hu-nak a BRDSZ főtitkára. Bárdos Judit szerint ugyanakkor ma még nem tudni, a jogi munkák nagyságrendileg mennyibe kerülnek majd, de mindenképpen emeli a költségeket, hogy ezekben az ügyekben nem lehet pertársaságot alakítani, tehát egyénileg kell eljárniuk a szervezet jogászainak.

A kormányzat okkal gondolhatja, hogy a szakszervezetek idővel képtelenek lesznek a tüntetések finanszírozására. Csakhogy a korengedményes nyugdíj eltörlése ellen most már nemcsak a szakszervezetek szervezkednek. A rendvédelmisek sztrájkbizottságának két, egymás után lemondott elnöke, Kónya Péter és Árok Kornél által ugyancsak június 16-ra megszervezett békés „bohócforradalmat” például nem szakszervezeti pénzekből finanszírozzák, hanem ismerősök, barátok, egyéni támogatók útján, igaz, a számla így is milliósra rúghat. Szakszervezeti körökben egyébként egyre többen számítanak arra, hogy a jövőben hasonló, egyénileg szervezett megmozdulások lesznek.