A 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott beszélgetés során Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke megállapította: a sajtószabadság valóban fontos érték, de a médiavilág egyes szereplői sokszor a véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga mögé bújva próbálják elérni, hogy rájuk semmiféle szabályozás ne vonatkozzék.

Szabályozásra igenis szükség van - mondta Szalai Annamária, kifejtve: hisz abban, hogy a sajtó képes önszabályozásra is. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar médiaszabályozás megteremtette a társszabályozás lehetőségét is, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság együttműködjön a partnerszervezetekkel, és bizonyos hatósági szerepet is átadjon nekik. (A Bálványosi Szabadegyetem pénteki előadásairól, a nap eseményeiről - különösen Csányi Sándor MLSZ-elnök és Kubatov Gábor Fradi-vezér magyar fociról szóló előadásáról - itt olvashat részletesen.)

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rámutatott: a nyugati világban valamilyen formában mindenütt létezik az ön-, társ- vagy hatósági szabályozás. Ennek háromféle modelljét hozta példaként: a brit modellt, amely minimális állami reguláción, s főleg társ- és önszabályozáson alapuló modell; az amerikai modellt, amely a lehető legkisebb mértékű szabályozás elvét követi, s az európai modellt, amely a francia felfogást követve abból indul ki, hogy a médiát szabályozni kell, mégpedig állami eszközökkel.

Ami a lehetséges szankciókat illeti, Szalai Annamária cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az újságírók a büntetéstől "rettegnek", és a médiahatóság esetleg bezárja a rádiókat, televíziókat, megszünteti a lapokat. Szerinte a korábbi törvényben előírt szankcióknak nem volt megfelelő elrettentő erejük, s így az egyes szolgáltatók eleve belekalkulálták üzleti terveikbe a várható bírságokat.

A médiahatóság elnöke az eljárások során alkalmazott szigor mértékéről szólva az egyenlő elbírálás, a fokozatosság és az arányosság elvét hangsúlyozta. Ez a mechanizmus csak akkor működik jól, ha kiszámítható - mondta Szalai Annamária, aki szerint nem az a cél, hogy a hatóság büntessen, hanem az, hogy normakövető magatartásra ösztönözzön.

Jonathan Horsman brit médiaszakértő szerint a Murdoch-féle brit sajtóbotrány megmutatta, hogy újfajta médiaszabályozásra van szükség a szigetországban is. A jelenlegi médiahatóságok kezében nincsenek túlságosan erős jogosultságok - mondta. Kifejezte meggyőződését, hogy a mostani lehallgatási botrányhoz hasonló esetek megelőzése érdekében a brit médiahatóság jogkörét bővíteni fogják. Szerinte a magyarországiéhoz hasonló médiaszabályozás fog születni Nagy-Britanniában - hívta fel a figyelmet.