A Fővárosi Bíróság pénteken a honlapján azt írta: Josef R. előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás megnehezítése, valamint a bűnismétlés veszélyére való tekintettel hosszabbították meg. A pénteki döntés értelmében a kényszerintézkedés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb október 20-ig tart. A végzés nem jogerős - áll a közleményben.

A szlovák férfi ellen az Fővárosi Bíróság február 10-én nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Rohácot a szlovák hatóságok február 18-án fogták el, majd Magyarország kérelmének elbírálása után a szlovák legfelsőbb bíróság elrendelte a kiadatását. Április elején Dusan Danovy, Rohác szlovák ügyvédje Pozsonyban az MTI-nek megerősítette, hogy a védence elleni elfogatóparancsot a magyar hatóságok Fenyő János egykori médiavállalkozó 1998. februári budapesti meggyilkolása kapcsán adták ki. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) április 18-án azt közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előző nap kísérte Magyarországra "Jozef R. szlovák állampolgárt". Rohácot április 20-án helyezték előzetes letartóztatásba.

Josef Rohac

Az NNI április végén indított nyomozást Josef Rohác ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt, Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolásának ügyében. A magyar hatóságok az áprilisi előzetes letartóztatásról kiadott közleményekkel erősítették meg először, hogy a szlovák állampolgárt a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben adták ki Magyarországnak. A sajtóban korábban azért indultak találgatások arról, hogy Rohácot milyen bűncselekmény miatt adták ki Magyarországnak, mert korábban felvetődött a szlovák férfi neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. 

A Magyar Nemzet májusban arról számolt be, hogy jelentkezett egy szemtanú, aki állítása szerint látta a szlovák férfit a robbantás helyszínén az 1998-as merénylet idején. A lap közlése szerint a tanú a rendőrség egyik volt operatív tisztjével osztotta meg értesüléseit, ő az ORFK-hoz irányította a robbantás idején a környéken pincérként dolgozó férfit. Mint a cikkben hozzátették, a tanú eddig azért nem számolt be információiról a nyomozóknak, mert félt, hogy az elkövetők kideríthetik, hogy ki ő.