A szerdán elfogadott javaslat kitér arra is, hogy az önkormányzat 2011. évi költségvetésében a színházak támogatási összegét már annak figyelembevételével határozták meg, hogy a fővárosi tulajdonú teátrumok eddigi ingyenes ingatlanhasználatát év közben bérleti konstrukció váltja fel.

HVG

Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek három havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a költségvetésben elfogadott színházaknak nyújtott támogatási összegben.

Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat a bérleti díjat teljes egészében kompenzálta a működési támogatással. A megszerzési díj és az óvadék mellett négy hónapra kell az idén bérleti díjat fizetniük, a támogatás ekkora összeggel magasabb az eredetileg tervezettnél. "Tehát ez a színház számára nem jelent anyagi veszteséget a 2011. évben" - fogalmazott, hozzátéve: bíznak abban, hogy a 2012. évi költségvetési támogatás is fogja tartalmazni a bérleti díj ellenértékét.

A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6.028.417, a Madách Színház esetében 19.669.767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1.456.750, az Örkény István Színház számára 3.898.333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186.142, a Szabad Tér Színház számára 1.586.708, a Centrál Színház számára 6.597.333, az Új Színház számára 4.007.250, a Thália Színház számára 11.360.900, a Budapest Bábszínház esetében 599.890, a Katona József Színház esetében 7.312.000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1.796.104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2.339.083, a Vígszínház esetében 26.923.767 forint + áfa összegben határozta meg.

A bérleti díjak összege évente a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelően korrigálandó. Csomós Miklós kulturális főpolgármester-helyettes az előterjesztés tárgyalása előtt kitért arra: az előterjesztés ugyan utal arra, hogy a Budapesti Operettszínház esetében is készül egy hasonló bérleti szerződéses konstrukció, ez azonban most nem kerül a közgyűlés elé. Ennek két oka van: az egyik, hogy - a többi fővárosi fenntartású, nonprofit kft-ként működő színházzal ellentétben - költségvetési intézmény, a másik pedig az, hogy még nem dőlt el, átadja-e a főváros az államnak.