Hosszú évek óta visszatérő téma a háziorvosi finanszírozási gondjainak megoldása mellett a rendelők adásvételét megkönnyítő praxisalap létrehozása. Beneda Attila, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke ezzel kapcsolatban az MTI-nek úgy fogalmazott: ma nagyjából százötven betöltetlen háziorvosi praxis van, amiből százhúsznak már évek óta nincs gazdája.

Nem hagyja cserben a betegeket

A helyzetet nehezíti, hogy csak a nagyobb betegszámú, fővárosi és nagyvárosi praxisokat lehet eladni, míg kisebb betegszámú, s különösen szociálisan hátrányos helyzetű településeken lévő praxisok nem kellenek senkinek. Beneda azt is mondta: 1,5-2 milliárdos praxisalap kialakításán dolgozik a szaktárca, hamarosan a kormány elé kerül a praxisalapról kidolgozott koncepció.

Borsi Éva, a háziorvosokat tömörítő Kasszaorvosi Szervezet elnöke a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban azt mondja: már a praxisjogról szóló törvény bevezetése után, nagyjából 2004 óta szorgalmazzák, hogy legyen egy olyan alap, ami adott esetben kisegíti a háziorvosokat a bajból. „A legnagyobb probléma az, hogy egy kisebb településen dolgozó háziorvos nem tud jó szívvel nyugdíjba menni, mert nem szeretné cserbenhagyni a betegeit. Ha azonban lenne valaki, aki átveszi tőle a praxist, megoldódna a helyzete” – mondja Borsi Éva.

Sok idős háziorvos nem mer nyugdíjba menni, mert nincs kire hagynia a praxist

Müller Judit

A Kasszaorvosi Szervezet éppen ezért már évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy adott esetben fiatal pályakezdő doktorok vehessék át nyugdíjba menő kollégájuktól a praxist részletre. Ők azt szeretnék elérni, ha a praxis értéke az éves OEP-bevételükkel lenne egyenlő. Ez utóbbi egyébként attól függ, hogy mennyi és milyen korú beteg tartozik oda, valamint hogy hol működik a praxis. Borsi Éva azt mondja, Szegeden egy praxis nagyjából tízmillió forintot ér, de a fővárosban ennél nagyobb összeg is lehet, a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisok átlagfinanszírozása havonta 800 ezer forint.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének álláspontja szerint viszont addig, amíg az OEP-finanszírozás nem biztosítja a praxisjog megszerzési költségeinek kitermelését, addig nem igazán lehet számítani a praxisalap érdemi működésére. Szerintük szükséges, hogy a praxisalap forrásaiból elsősorban azok a háziorvosok részesüljenek, akik jóval a nyugdíjkorhatáron túl végleg visszavonulnának. Sokan ugyanis még 80 év felett is dolgoznak. A szervezet azt mondja: évente a szükséges 250 helyett mindössze 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, ám a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát. Magyarországon nagyjából 6800 háziorvosi praxis van, amiből legalább 200 betöltetlen.