Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"70051d7e-69fa-4fe6-907b-91cef39f9348","c_author":"HVG","category":"360","description":"Nem igazán jól kezdődött az élete, és nem úgy ért véget, ahogy az angyalok talán megálmodták, de a kettő között pergő hat évtized jutott a múlt héten, máig tisztázatlan körülmények között, 95 évesen elhunyt Gene Hackmannek.","shortLead":"Nem igazán jól kezdődött az élete, és nem úgy ért véget, ahogy az angyalok talán megálmodták, de a kettő között pergő...","id":"20250309_hvg-Gene-Hackman-nekrolog-5x1","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/70051d7e-69fa-4fe6-907b-91cef39f9348.jpg","index":0,"item":"5f0e9b7a-5879-4b79-9950-425ac4d77fe4","keywords":null,"link":"/360/20250309_hvg-Gene-Hackman-nekrolog-5x1","timestamp":"2025. március. 09. 15:45","title":"„Színésznek képeztek ki, nem sztárnak” – Gene Hackmannek ez a szerep nem kellett, de így is a legnagyobbak közé emelkedett","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e244b837-979e-4c0f-a050-71a1b74b1ddc","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Laza szövetség a tagállamok között – a jövő Európája a Fidesz think tankje szerint így nézne ki.","shortLead":"Laza szövetség a tagállamok között – a jövő Európája a Fidesz think tankje szerint így nézne ki.","id":"20250310_mcc-eu-attervezes-atnevezes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e244b837-979e-4c0f-a050-71a1b74b1ddc.jpg","index":0,"item":"0bebadff-ef52-487b-9c63-038207fd4f0d","keywords":null,"link":"/itthon/20250310_mcc-eu-attervezes-atnevezes","timestamp":"2025. március. 10. 12:23","title":"Átnevezné és áttervezné az Európai Uniót az MCC","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c8ec8f22-40ce-4a9f-a06f-da04a8858cf4","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Új-Zélandon nemrég jogi személyként ismerték el a Taranaki-hegyet, és ez nem az első ilyen döntés a távoli országban. Ilyen intézkedésekre szükség van, hiszen nem tiszteljük eléggé a természetet. Litkai Gergely össze is gyűjtotte, hogy miből ért(ene) az ember, így került teljes más megvilágításba a Piroska és a farkas meséje, a három kismalac építkezési projektjei, de Tiborcz István befektetései és Deutsch Tamás bizottsági szereplése is az Európai Parlamentben. ","shortLead":"Új-Zélandon nemrég jogi személyként ismerték el a Taranaki-hegyet, és ez nem az első ilyen döntés a távoli országban...","id":"20250308_duma-aktual-termeszetvedelem-ertek-jog-video","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c8ec8f22-40ce-4a9f-a06f-da04a8858cf4.jpg","index":0,"item":"24fc556f-3a12-4ec2-aea5-afc3070bc812","keywords":null,"link":"/360/20250308_duma-aktual-termeszetvedelem-ertek-jog-video","timestamp":"2025. március. 08. 19:30","title":"Duma Aktuál: Deutsch Tamás esete a tüdőlövést kapott szárcsával","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0e98225a-38fe-4e4e-89d1-c3e7b75b454d","c_author":"hvg.hu","category":"hvgkonyvek","description":"Attól még, hogy nem a környezeti problémák jelentik a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést az emberiségre nézve, foglalkozni kell velük – ez csak egyike annak az öt alapelvnek, amit Hannah Ritchie oxfordi adattudós emel ki a klímaváltozással kapcsolatban. Szerkesztett részlet az Ez nem a világvége című könyvből.","shortLead":"Attól még, hogy nem a környezeti problémák jelentik a legnagyobb egzisztenciális fenyegetést az emberiségre nézve...","id":"20250308_Ot-allitas-a-klimavaltozassal-kapcsolatban-amit-erdemes-eszben-tartani","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0e98225a-38fe-4e4e-89d1-c3e7b75b454d.jpg","index":0,"item":"70f2b721-47f2-4a5f-a501-e8580cd9e7e9","keywords":null,"link":"/hvgkonyvek/20250308_Ot-allitas-a-klimavaltozassal-kapcsolatban-amit-erdemes-eszben-tartani","timestamp":"2025. március. 08. 19:15","title":"Öt állítás a klímaváltozással kapcsolatban, amit érdemes észben tartani","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"970a51ce-2813-4a1a-b771-94387d0ba97f","c_author":"HVG","category":"360","description":"Három egymást követő estén játszik a Fesztiválzenekarral az orosz-német zongoraművész.","shortLead":"Három egymást követő estén játszik a Fesztiválzenekarral az orosz-német zongoraművész.","id":"20250308_hvg-mupa-igor-levit-budapesti-fesztivalzenekar-fischer-ivan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/970a51ce-2813-4a1a-b771-94387d0ba97f.jpg","index":0,"item":"05a8da55-6202-48ac-aada-9e7e82de5c59","keywords":null,"link":"/360/20250308_hvg-mupa-igor-levit-budapesti-fesztivalzenekar-fischer-ivan","timestamp":"2025. március. 08. 18:30","title":"„Ez a fickó nem ismer lehetetlent\" – Igor Levit az egyik leggyilkosabb versenyművet is előadja a Müpában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"98514647-fe7f-4c1f-98a0-33f9c14bb0f1","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Phenjan közölte, hogy egyetlen rossz lövés is háborúhoz vezethet, majd kilőtt több rakétát a Sárga-tenger felé.","shortLead":"Phenjan közölte, hogy egyetlen rossz lövés is háborúhoz vezethet, majd kilőtt több rakétát a Sárga-tenger felé.","id":"20250310_eszak-korea-ballisztikus-raketa-amerikai-del-koreai-hadgyakorlat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/98514647-fe7f-4c1f-98a0-33f9c14bb0f1.jpg","index":0,"item":"41c4e57b-befe-4848-ba98-3c661f3107bc","keywords":null,"link":"/vilag/20250310_eszak-korea-ballisztikus-raketa-amerikai-del-koreai-hadgyakorlat","timestamp":"2025. március. 10. 10:23","title":"Észak-Korea ballisztikus rakéták kilövésével tiltakozott az amerikai-dél-koreai hadgyakorlat ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2329c71f-4519-4dde-a3a4-7e9a92d4e330","c_author":"Pálúr Krisztina","category":"kultura","description":"Szélhámosok mindig is voltak, az internetnek, pontosabban a közösségi oldalaknak köszönhetően pedig talán aktívabbak, mint valaha. Belle Gibsont a róla szóló dokumentumfilmben az Instagram legborzasztóbb csalójának nevezik: azt állította, halálos betegséget diagnosztizáltak nála, és közben hamis reményt adott olyanoknak, akik a legsebezhetőbbek közé tartoznak. ","shortLead":"Szélhámosok mindig is voltak, az internetnek, pontosabban a közösségi oldalaknak köszönhetően pedig talán aktívabbak...","id":"20250309_belle-gibson-atveres-sorozat-dokumentumfilm-netflix-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2329c71f-4519-4dde-a3a4-7e9a92d4e330.jpg","index":0,"item":"1e63ac4a-8949-45c0-9cb8-31b4df58ac67","keywords":null,"link":"/kultura/20250309_belle-gibson-atveres-sorozat-dokumentumfilm-netflix-ebx","timestamp":"2025. március. 09. 18:25","title":"Gyógyíthatatlan agydaganatot hazudott magának, ezzel lett az egészséginfluenszerek mérgező prototípusa","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"02088723-c510-412f-92f6-9b909297820c","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Szombat délután az egészségügy helyzette miatt demonstráló emberekkel telt meg a Kossuth tér. Helyszíni fotók!","shortLead":"Szombat délután az egészségügy helyzette miatt demonstráló emberekkel telt meg a Kossuth tér. Helyszíni fotók!","id":"20250308_Igy-zajlott-a-Magyar-Orvosi-Kamara-tuntetese-a-jobb-egeszsegugyert-az-Orszaghaz-elot-fotok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/02088723-c510-412f-92f6-9b909297820c.jpg","index":0,"item":"d31c5c1a-0b4d-44f7-9707-2a9a0aab54db","keywords":null,"link":"/itthon/20250308_Igy-zajlott-a-Magyar-Orvosi-Kamara-tuntetese-a-jobb-egeszsegugyert-az-Orszaghaz-elot-fotok","timestamp":"2025. március. 08. 16:12","title":"Így zajlott a Magyar Orvosi Kamara tüntetése a jobb egészségügyért az Országház előtt - képek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Orbánék kormányzati rögtönzésének újabb "vívmánya"
szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?
Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.
Az új felsőoktatási koncepció egyik meghatározó eleme, hogy az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókat szerződéssel tartanák itthon: amennyiben munkába állásuk után egy meghatározott időn belül külföldön vállalnának munkát, vissza kellene fizetniük a képzésük költségét az államnak.
Ennek időtartamát nem határozták meg; Dux László felsőoktatásért felelő helyettes államtitkár szerint ez szakmánként, illetve a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A hvg.hu úgy tudja, nem kizárt, hogy a korlátozó szerződések nem érintenek majd nagy tömegeket, hanem továbbra is leginkább az orvosi egyetemet elvégző hallgatókra fókuszálnak majd.
Felmerül a kérdés, nem lenne-e létjogosultsága annak, hogy a Magyarországon elhelyezkedő, de pályaelhagyó hallgatókkal is hasonló szerződéseket kössenek. Erre korábban a HÖOK elnöke – aki egyébként maximálisan ellenzi a tervezett szerződéskötéseket – is rákérdezett. Szerinte ugyanis az, hogy a pályaelhagyókat nem akarják röghöz kötni, komoly érv amellett, hogy a külföldön szerencsét próbáló pályakezdőket se korlátozzák szerződésekkel.
Marton Szilvia
Nagy Dávid azt mondja, mindkét szerződéstípus értelmetlen. Szerinte a munkavállalás e nélkül is nagyon nehéz Magyarországon: „Ismerek olyan végzett jogászt, aki két évig nem tudott elhelyezkedni, ezért hidegburkolóként dolgozott, nyilván nem önszántából” – magyarázza lapunknak.
Megkérdeztük, tervezi-e a pályaelhagyók korlátozását a minisztérium, illetve utánajártunk, hol bicsaklik meg mindennek a logikája.
Még nem tudni, mi lesz a szerződésekben
Hoffmann Rózsa államtitkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bár ők is találkoztak már ezzel a felvetéssel, és a pályakövetési rendszer Magyarországon nem túl jó, egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. „Szakértői oldalról nem hangzott még el ilyen felvetés, és nem is folynak ilyen irányú egyeztetések” – mondta a hvg.hu-nak Dobi Ágnes, az oktatási államtitkárság sajtóreferense. Azt is hozzátette, az új felsőoktatási törvény csak a kaput nyitja meg a szerződéskötés előtt, de ennek tartalmi részletei még nem ismertek – ezeket rendeletben szabályozzák majd.
Réthelyi finoman fogalmaz
Réthelyi Miklós az InfoRádióban a diplomás-adó bevezetéséről azt mondta: ez még nem szerepel a mostani adótervekben. Az interjú során példaként vetődött fel, hogy Új-Zélandon van ilyen gyakorlat, de nálunk legfeljebb azoknál merülhet föl, akik a diplomájuknak köszönhetően kiemelkedően magas életminőséget tudnak biztosítani maguknak. Semmiképpen sem úgy, hogy egy diplomás a fizetése valahány százalékát köteles lenne befizetni. Ha ebből valaha rendszer lenne, annak nagyon közel kellene állnia az önkéntességhez.
Az InfoRádió arra is rákérdezett, mi van a diploma után külföldre távozókkal, nekik valóban vissza kell-e majd fizetniük a képzési támogatást. A miniszter erre azt mondta: „Ezt is úgy kell kialakítani, hogy nem akadályozhatja meg - például - a külföldi kutatást, hiszen a fiatalok világlátása, külföldi tapasztalatszerzése nagyon fontos.”
„Emberséges formát kell adni az elképzelésnek, ráadásul olyan környezetben kell ezt értelmezni, hogy ma már sokan – hiába végeznek el egy egyetemet – egyáltalán nem biztos, hogy a szakmájukban tudnak elhelyezkedni” – tette hozzá.
A Magyar Rektori Konferencia főtitkára, Dubéczi Zoltán szerint nagyon nehéz lenne ebben a kérdésben éles határt meghúzni, hiszen vannak olyan univerzálisan alkalmazható szakmák, mint például a jogász, amellyel nagyon sok helyen el lehet helyezkedni.
„Ez egy nehéz kérdés, és bizonyos keretek között lehetne értelme a szabályozásnak, de most szabad választása van mindenkinek” – veszi át a szót Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. „Azért például, ha valaki pedagógusképzésre jár, és végül asszisztensként helyezkedik el, nem lehet valakit büntetni, hiszen előfordulhat, hogy csak így tud érvényesülni a munkaerőpiacon” – magyarázza Sándorné.
„Vannak speciális és önként vállalt tanulmányi szerződések, de ezek épp fordítva működnek: ha egy cég például úgy dönt, hogy finanszírozza valamelyik dolgozójának felsőoktatási tanulmányait, azért az adott cég elvárhat egyfajta elköteleződést” – mondja a rektor. „Olyan ez, mintha valaki hitelszerződést kötne egy bankkal” – teszi hozzá.
Kormányzati rögtönzés
Polónyi István oktatáskutató-közgazdász szerint a végzettek kötelező szerződéskötése a végig nem gondolt egészségügyi és oktatási kormányzati rögtönzés része. Mindez szerinte a Széll Kálmán-tervben lefektetett forráskivonás miatt az államilag támogatott képzésben várható hallgatói létszámcsökkentés „megideologizálását” szolgálja – ennek másik oldala az államilag finanszírozott hallgatói helyek megnyirbálásának munkaerő-piaci szükségletekkel történő indoklása.
Túry Gergely
Ha végigvisszük az állam általi röghöz kötés logikáját, oda is kilyukadhatunk, hogy azok a diplomások, akik nem találnak munkát, vagy csak a sajátjuknál alacsonyabb végzettséget igénylő munkához jutnak, joggal léphetnek fel azért, hogy az állam számukra megfelelő foglalkoztatást biztosítson.
Polónyi azt mondja, a háttérben súlyos koncepcionális kérdések húzódnak meg.
Mi lenne a civilizált megoldás?
Ha a felsőoktatás állami finanszírozását jóléti kiadásnak tekintjük, akkor nincs helye a visszatérítés követelésének. Ha pedig állami cél, hogy mérsékeljük a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő országok mindegyikét sújtó diplomás elvándorlást, akkor erre a civilizált megoldás az lenne, ha többletösztöndíjakkal, és az ösztöndíjakhoz kapcsolódó szerződésekkel tartanák itthon a végzetteket – magyarázza a hvg.hu-nak Polónyi.
Ha azonban nem jóléti kiadásként fogjuk fel a finanszírozást, hanem egyfajta „állami beruházásként a jövőbe”, azaz az állam azért támogatja a diplomások egy részének képzését, mert a munkaerőpiac előre jelezhető szükségleteinek kielégítésével kívánja előmozdítani a gazdasági fejlődést, akkor a döntéshozónak rendelkeznie kell olyan prognózisokkal, amelyek ezt a munkaerő-piaci szükségletet megalapozzák.
Természetesen ezek a problémák nem problémák, ha a felsőoktatási tanulmányokat az állam nem támogatja, mert mint a közgazdászok jelentős része gondolja, az egy jó befektetés az egyénnek, amely jelentős egyéni gazdasági haszonnal (és számos nem gazdasági előnnyel) jár.
A szerződés visszaüt
A törvénytervezet azonban nem ilyen egyértelmű: a jelenlegi felsőoktatási koncepció szerint a munkaerő-piaci, a társadalompolitikai, illetve a gazdasági igényeknek kell megfelelnie a felsőoktatásnak.
Stiller Ákos
Az államilag finanszírozott keretszám megállapítása során pedig a következőket mérlegeli a miniszter: a felsőoktatási fejlesztéspolitikai célokat, a nemzetgazdasági, stratégiai célokat, a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a döntés évében benyújtott jelentkezések számát, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, illetve a képzési területen országosan és az adott intézményben indított alap-és osztatlan képzésben indított szakok arányát.
A szakértő szerint nem lehet előre megjósolni, hányan lesznek azok, akik a szerződéskötés miatt itthon maradnak, mégsem találnak munkát. A fenti felsorolásból egyáltalán nem következik, hogy a diplomásra valóban szüksége van a gazdaságnak, és fog itthon munkát találni. Ezért a helyhezkötő szerződések könnyen visszaüthetnek.
Demokráciában szinte lehetetlen
Polónyi szerint ugyanez a gondolatmenet érvényes arra a felvetésre is, mi lenne, ha az állam „röghöz kötő” szerződést kötne a pályaelhagyókkal. „Egy mindenkire ráerőltetett helyhez kötő szerződés nyilvánvalóan támadható minden olyan diplomás által, aki egyáltalán nem tud, vagy nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni” – fejti ki az oktatásszakértő. Felmerül ugyanis a kérdés: milyen jogalappal határoznák meg minisztériumi azt, hogy egy jogász jogászként helyezkedjen el, ha a pálya telített.
„Az élet és a foglalkoztatási lehetőségek természetesen olyan sokszínűek, hogy szinte lehetetlen civilizált, demokratikus országban olyan szabályozást alkotni, amelyik a diplomások helyhez kötését problémák nélkül – társadalmi elfogadottsággal – meg tudja valósítani. Diktatúrában persze mindent lehet” – teszi hozzá a közgazdász.
Miről álmodnak az egyetemisták? Erre a kérdésre kerestük a választ a szeptemberi szemeszter első napján a jogi, a közgazdaság-tudományi, a műszaki és a bölcsészkarok campusain. A legtöbben a csúcsra vágynak, de akad, aki tanácstalan.
Elkészült a felsőoktatási törvény koncepciója, amelynek alapján a jelenlegi 29 intézményből valószínűleg 26 maradna meg, az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel pedig szerződést kötnének, hogy meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Több intézmény rektora is azt mondja: az integráció önmagában nem átalakítás, és kérdéses az intézmények átsorolása is. A koncepció szerint ugyanis a jövőben csak tudományegyetemek és főiskolák lennének.
Még a "kommunista időkben" sem tette egyértelművé az állam, hogy nincs szükség magasan képzett emberekre az országban - mondta Fábri György, az ELTE rektorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden kérdésre.
Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik, ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetről – jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden.
Az elit kiváltsága lesz a gimnázium és a felsőoktatás - lényegében ez olvasható ki a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett és a hvg.hu birtokába került köznevelési törvény koncepciójából, aminek tartalma még a fideszes szakértők körében is kiverte a biztosítékot. Bár úgy tűnik, Orbán Viktor végül elfogadja a dokumentumot, a Fidesz módosító indítványokkal még átgyúrhatja. Főleg a pénz miatt.
Négyféle különböző számsor, négyféle ütemterv kering a felsőoktatási vezetők között arról, hogy milyen felvételi keretszámokkal tervezhetnek a következő években az intézmények. A kiszivárgott tervek csak a szereplők kedélyét borzolják, miközben hivatalos változat még jó darabig nem lesz.
Nem tudni, megjelenhet-e október 15-ig a keresztféléves felsőoktatási felvételi tájékoztató, mert az oktatási államtitkárság – a reformra hivatkozva – egyelőre jegeli információink szerint a felvételi folyamatot. Jelenleg senki nem tudja, mi lesz azokkal, akik februártól szeretnének továbbtanulni. A Nefmi szerint időben utcán lesz a kiadvány. A jövő évi keretszámokról négy tervezet is kering a szereplők között.
Az államháztartást jelentős állampapír-hozamfizetések és a 13. havi nyugdíj is terhelte februárban. A hiány két hónap alatt 1,7 milliárd forint – az éves terv 4,2 ezer milliárd forint.
A rövid válasz az, hogy igen, de részletesebb válasz is van arra, hogy miként tudott Orbán Viktor kormányfő lánya egyik évről a másikra berobbanni a magyar művészetpártolók világába.