Az ötszázalékos küszöböt megőrző, a második választási fordulót megszüntető, az egyéni választókerületekből a parlamentbe bekerült képviselők számát csaknem megfelező választási rendszer kialakítását javasolja az Országgyűlésnek a Fidesz frakcióvezetője – derül ki a hvg.hu birtokába került, Lázár János által jegyzett választójogi koncepcióból.

A tavalyi parlamenti választások után a Fidesz-KDNP szorgalmazta a kétszáz fős országgyűlés kialakítását, majd a párt képviselői beterjesztettek egy választási törvénytervezetet is. Az új alaptörvény elfogadása után a párt elnöke Áder János európai parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy a tavaly beterjesztett javaslat helyett dolgozzon ki egy új tervezetet.

Áder július 9-én közölte: egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége. A frakció hajdúszoboszlói kihelyezett ülésén szeptember elején szintén az egyfordulós szisztéma bevezetését támogatta. Miután az európai parlamenti képviselő nem tagja az Országgyűlésnek, a Fidesz nevében Lázár János terjesztette be a választójogi reform kidolgozásáért felelő albizottságnak pártja koncepcióját. A javaslathoz csatolt kísérőlevél szerint a koncepciót a kisebbik kormánypárt, a KDNP is megismerte, és az elveit támogatta.

Csökkentik a képviselők számát

A jelenlegi 176 egyéni képviselői hellyel szemben a következő választáson már csak 90-110 képviselő kerülhet be közvetlen megválasztással. Sokkal nehezebb lesz egyéni képviselővé válni, mivel a jelenlegi szabályokkal szemben nem 750, hanem 1500 kopogtatócédulát kell összeszedni, a jelölteknek pedig minderre 21 napjuk lesz.

A Fidesz 2010-es kampányzárója - egyszerűsítenék a rendszert

Túry Gergely

Az egyéni jelöltek mellett a jelölő szervezetek országos listát is állíthatnak azzal a feltétellel, hogy legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen huszonhét egyéni választókerületben jelöltet állítanak.

A hvg.hu korábban úgy értesült, múlt hétfőn arról is döntött a Fidesz elnöksége, hogy a 200 fősre tervezett parlamentben 108 egyéni mandátum lesz, igaz, fideszes források akkor azt mondták, ebben továbbra is nyitott a párt, várja az ellenzéki javaslatokat – ezért nem rögzítették a pontos számot.

A koncepció szerint az egyéni választókerületeket úgy alakítják, hogy nem léphetik át a megyei határokat, illetve az egyéni képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületenkénti eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot, és semmiképpen sem lépheti túl a 15 százalékot. Figyelembe kell venni a népesség, a nemzeti kisebbség számarányát, a regisztrált választópolgárok számát és a választójogukkal várhatóan élők számát.

A hvg.hu birtokába került koncepció szerint a választási rendszert, így a kerületek határait legkevesebb tízévenként felül kell vizsgálni. Az elmúlt húsz évben ez egyszer sem történt meg, így vannak olyan választókerületek, melyek lélekszáma között háromszoros különbség van. A korábbi szabályok szerint kormányrendelet határozhatta meg a kerületek számát, ám ezt a törvényi előírást az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A Lázár jegyezte koncepció szerint a jövőben erre a parlament lesz jogosult, és a térkép átírásához az ülésteremben jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Kompenzáció lesz, de még nem tudni, hogyan

A reform fő célkitűzéseit július elején ismertető Áder János azt nyilatkozta, a kompenzációs listát megszüntetik, csak országos lista lesz. Ezt a hvg.hu birtokába került koncepció is megerősíti: ha a javaslatot elfogadja a képviselők kétharmada, akkor 2014-re megszűnik a 19 megyei és a fővárosi lista, ám az egyéni kerületekből be nem került jelöltekre leadott szavazatokat az új rendszer továbbra is beszámítja.

Állampolgársági esküt tevő csángok - a pártokra voksolhatnak, képviselőkre nem

Túry Gergely

Az úgynevezett töredékszavazatokat azon vesztes jelölteket indító pártok országos listájára fogják „becsatornázni”, amelyek elérik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A koncepció azt nem tartalmazza, hogy a töredékszavazatokat milyen módszerekkel fogják beszámolni, és hány ilyen töredékszavazat után kaphat plusz listás mandátumot az adott párt. A még hatályban lévő törvények szerint a kompenzációt egy rendkívül bonyolult módszerrel, az úgynevezett d’Hondt-mátrixszal számítják ki.

A hvg.hu korábban arról írt, hogy a Fidesz elnökségében a múlt héten felmerült, nemcsak a vesztes, hanem a fölényesen győző egyéni jelöltek teljesítményét is kompenzálni kell, de ez nem került be a Lázár által jegyzett, október 3-i dátumot tartalmazó koncepcióba.

Jön a "félszavazat"

A tervezet szerint a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot, a hazai nemzetiségek pedig kedvezményes mandátumot. Ám a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgároknak csak egyetlen szavazatuk lesz: egyéni jelöltekre nem voksolhatnak, csak a pártok országos listájára. A külhoni magyarok postán adhatják majd le a szavazatukat.

Ennek megfelelően a jövőben három választási névjegyzék lesz: egy a hazai választókat, egy a határon túliakat és egy a nemzetiségi szavazókat tartalmazza majd. Arról korábban vita volt a Fideszben, hogy a határon túli magyarok csak listára szavazhassanak. A parlament elnöke, Kövér László ragaszkodott ahhoz, hogy a határon túli magyarok teljes körű szavazati jogot kapjanak: ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is voksolhassanak. A tervezet arra utal, hogy Kövér álláspontja nem kapta meg a Fidesz elnökségének támogatását.

A nemzetiségi parlamenti képviselők választásán minden választójoggal rendelkező, kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár részt vehet. "Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat" - olvasható a javaslatban. A lista állításához országosan 1500 kisebbségi választópolgár ajánlása szükséges. A kisebbségi névjegyzékbe magukat felvetető nemzetiségi szavazók nem szavazhatnak majd az országos pártlistákra, csak az egyéni jelöltekre és a kisebbségi listára.

A kedvezményes mandátumok kiszámításának pontos módja még nem ismert, ezt a koncepció nem tisztázza. Korábban egy vezető  fideszes politikus a hvg.hu-nak azt mondta, a legkisebb eredménnyel a parlamentbe bejutó képviselőre leadott szavazatszámot vehetik figyelembe a kisebbségi mandátumszám kiszámolásánál: ennek felét kell összegyűjteni ahhoz, hogy legalább egy mandátumot kaphasson az adott kisebbség. Ha ennél kevesebb szavazatot kapnának, akkor még mindig küldhetnének képviselőt a parlamentbe, de jogköre korlátozott lenne, például nem szavazhatna a törvénytervezetekről.