„A vita hátteréhez Orbán Viktor hatalompolitizálásának logikáját kell megérteni: mindig azt szereti, ha van két, egymással szemben álló erő, és mindkettő tőle várja a megoldást. Most pont ez történik Tarlós István és a BÖSZ (Budapesti Önkormányzati Szövetség) esetében is” – mondta egy budapesti polgármester a hvg-hu-nak, amikor a Tarlós István és a szövetség közötti vitákról kérdeztük.

Mint ismert, a BÖSZ és a főpolgármester között a kerületek és a Városháza közötti feladatok megosztása, valamint a Fővárosi Közgyűlés összetétele és hatásköre tekintetében van különbség. Röviden: a kerületek több hatáskört szeretnének maguknak, és részükről az is felmerült, hogy a polgármesterek alanyi jogon kerüljenek be a közgyűlésbe, sőt esetleg a főpolgármestert se közvetlenül válasszák – hanem a közgyűlés.

Tarlósnak nem kényszer

Tarlós István számára ezek elfogadhatatlanok lennének, és a főpolgármester a hvg.hu-nak adott interjújában azt is megpendítette: ilyen körülmények között akár lemond az újrázásról: „Csakis Budapest főpolgármestere akartam lenni, közvetlen választással, hiszen ha valaki csak egy szűk kör akaratából lesz főpolgármester, az csak jellegtelen lehet, és ha a főpolgármester jellegtelen, akkor a főváros is az lesz. De ha 2014-ben ki kell szállnom a politikából, nem fog szívfájdalmat okozni, amit el szerettem volna érni, azt elértem”.

A BÖSZ egyik vezetője, Riz Levente erről azt mondta, bár „számára érdektelen”, hogy miképpen választják meg a főpolgármestert, „a főváros éppen attól lesz erősebb, ha a kerületek, és így a kerületekben élők képviselete erősebben érvényesül a központi döntéshozatalban”, és javaslatuk „együttműködésre kényszeríti a különböző színezetű polgármestereket és várospolitikusokat”.

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlésben: széttartó érdekek, széttartó érvek

Stiller Ákos

A pattanásig feszült helyzetet jól szemlélteti, hogy azon is vita van, mikor találkozzon Tarlós István a szövetséggel. A főpolgármester szóvivője szerint a BÖSZ következő közgyűlésének időpontjára semmilyen előzetes megkeresés vagy egyeztetés nem történt, annak ellenére sem, hogy a főpolgármester kabinetfőnöke előtte négyszer is hiába kereste az I. kerület polgármesterét, az érdekképviselet elnökét. Ugyanakkor Nagy Gábor Tamás azt állította, levélben hívta meg Tarlós István főpolgármestert a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének következő közgyűlésére, amelyet november 9-én tartanak.

Az ellenzék egyébként egységesen utasítja el a kerületi polgármesterek helyzetének megerősítését, Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető például azt mondta lapunknak, a BÖSZ javaslatának érvényesülése esetén „huszonhárom királyság egyéni érdekei szakítják majd szét a várost, amely így jelentéktelenné válik. Budapest lesz az ország legnagyobb faluja”.

Már idézett kerületi polgármesterünk szerint „egy szakmai, és egy politikai szempont vetélkedik egymással”: az első – és ez meglehetősen érdekes vélemény a BÖSZ-ös polgármesterek nyilatkozatainak tükrében – szerinte egyértelműen a centralizáció felé mutatna, vagyis Tarlós elképzelései szerint a főpolgármester hatáskörét erősítené, mert „így lehet hatékonyabban irányítani a várost”. (Igaz, erre a BÖSZ más tagjai azzal válaszolnak, hogy a főváros „lába” a kerületekben ér le a földig: a kerületi önkormányzatok találkoznak a valós problémák, ügyek zömével.)

A politikai szempont

Van viszont egy politikai szempont is forrásunk szerint: „Budapesten két kivétellel mindenhol fideszes polgármester van, a kerületekben több helyen abszolút többségben vagyunk, több képviselő ötven százaléknál is többel nyert, a közgyűlésben mégis csak egyetlenegy mandátummal van többünk, mint az ellenzéknek”. Vagyis – mivel a Fideszben arra számítanak, hogy 2014-ben a most regnáló polgármestereik jelentős része megtartja hivatalát – az alanyi jogon járó közgyűlési tagság már eleve garantálná, hogy a pártnak kényelmes(ebb) többsége legyen.

(Érdekes, hogy ez a gondolatmenet jelentkezik a Fidesz választójogi reformjában is. Az Áder János által jegyzett koncepció az egyéni körzetekben kiemelkedő eredményt elérő képviselők után „jutalmazná” pártjukat, ami így szinte értelmetlenné tenné a veszteseket eddig segítő kompenzációs rendszert. Bár Áder János a hvg.hu-nak azt mondta, ez nem jelentene „túlkompenzációt”, korábban Lázár János egyértelművé tette: olyan rendszert fognak kidolgozni, ami egyértelmű többséghez juttatja a parlamentben a nyertes pártot.)

Egy dolog biztos: a Budapest sorsáról döntő törvénytervezetet a Közigazgatási Minisztériumban írják. Mint egy minisztériumi forrásunktól megtudtuk, rajtuk semmi nem fog múlni: párhuzamosan készítik ugyanis a centralizáló jellegű, és a kerületi polgármestereket helyzetbe hozó előterjesztést is. Aztán majd a végén valaki kimondja a politikai döntést: mint a cikk elején idézett polgármester-forrásunk szavaiból kikövetkeztethető, ez az ember Orbán Viktor lesz. Az érdekek eredője pedig – polgármester-forrásunk legalábbis így vélekedik – könnyen egy olyan forgatókönyvet eredményezhet, hogy a kerületi vezetők ugyan alanyi jogon válnak a közgyűlés tagjaivá, a főpolgármestert pedig közvetve választják majd meg, de ezek után Orbán Viktor – afféle "visszautasíthatatlan ajánlatként" – nyilvánosan felkéri Tarlós Istvánt, hogy újra vállalja el a tisztséget.