A három héttel ezelőtt tartott érvénytelen népszavazás és azt követő intézkedések meghozatala óta eltűntek a hajléktalanok a VIII. kerület egyes részeiből. Bár azt Kocsis Máté bevallása szerint sosem gondolták, hogy a szavazás érvényes lesz, azt is eredménynek tartják, hogy a hajléktalanság kérdése bekerült a közbeszédbe.

Az önkormányzat a polgármester által reprezentatív közvélemény-kutatásként értékelt népszavazás után úgy döntött: nem vonják vissza a kukázás tilalmáról szóló rendeletet, és "helyi sajátosságokkal kiegészítve" vezetik be az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát. Ennek érdekében a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködésével nagyszabású, 24 órás közrendvédelmi akció kezdődött a szabálysértések visszaszorítására. (Igaz, mint azt munkatársaink saját bőrükön is tapasztalhatták, a rendőrök mintha kevésbé lennének lelkesek a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban, mint korábban. Az erről készült videónkat itt nézheti meg.)

"A lényeg a tiltás"

A hajléktalanokat sújtó VIII. kerületi rendelkezések miatt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy döntött, Alkotmánybíróságoz fordul. Úgy vélte ugyanis, hogy túlzottan szigorú, zéró toleranciát hirdető szabályozásról van szó. Az ombudsman elismerte, hogy zavaró lehet a hangoskodás vagy a kukázás, de ezekre – ahogy fogalmazott – vannak önálló szabálysértési alakzatok.

Van, akit nem zavar Kocsis Máté

Mindeközben országos szinten is szigorítás várható: a jövő héten a parlament elé kerülő törvénymódosítás szerint 150 ezer forintos bírsággal vagy elzárással sújtható az, akit fél éven belül kétszer rajtakapnak, miközben közterületen tartózkodik életvitelszerűen. Kocsis Máté minderről azt mondta, nem a bevétel a céljuk, a lényeg a tiltás, a szigorított büntetés pedig szerinte egyáltalán nem lesz gyakori. Ennek hatályba léptetését egyébként márciusig tolnák ki, hogy addigra "papíron mindenkinek legyen hova mennie".

"Fájdalmas, nagy csata"

Az ellenzéki pártok és civil szervezetek ezek után össztűz alá vették a hajléktalankérdést rendészeti úton kezelő polgármestert. Az LMP úgy véli, „a MIÉP-ben is megfordult ifjú politikai törtetőtől várni a hajléktalanüggyel kapcsolatos kérdések megoldását olyan döntés, mintha a hobbivadász Semjén Zsoltot bíznánk meg az állatvédelmi törvény kidolgozásával”. Az MSZP legfőbb problémája pedig az, hogy a kormány rendészeti kérdésként fogja fel a hajléktalanügyet.

A Facebookon emellett egy Kukába Kocsis Mátéval! elnevezésű csoport is alakult, ahol a városvezetőt Hitlerré maszkírozva ábrázolják. Kocsis ezzel kapcsolatban annyit mondott lapunknak, hogy hidegen hagyják a támadások, mert úgy gondolja, neki van igaza, visszafordulni pedig nem fog. „Ez egy fájdalmas és nagyon nagy csata, de végig kell rajta menni” – tette hozzá.

A polgármester tájékoztatása szerint két hét alatt közel hatszáz szabálysértési eljárást folytattak le (nem minden esetben volt szó hajléktalanokról), ebből 276 eset vonatkozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodásra, de – mint mondta – a vádaskodóknak nincs igazuk, mert senki sem került börtönbe, senkit nem hurcoltak meg, és senki sem élt panasszal az eljárás ellen.

Kocsis a Város Mindenkié csoport állítását is cáfolta, mely szerint a fővárosi állományból ötven rendőrt vezényeltek Józsefvárosba, hogy hatékonyabbá tegyék a kiszorítást. A polgármester azt mondta, a feladatokat kerületen belül oldják meg, és állítása szerint az is csak hangulatkeltés, hogy egy hajléktalanra 8-10 rendőrt küldenek rá. Ez a cáfolat azért is érdekes, mert egy ilyen esetről videofelvétel is készült a Rezső téren.

Már nem üldögélhetnek ilyen nyugodtan

Túry Gergely

A kapitányság egyébként 8,5 millió forintot kapott a túlórapénzek kifizetésére, a polgármesteri hivatal szabálysértési hatósága (itt öt új embert foglalkoztatnak tehermentesítés céljából), és a negyvenfős közterület-felügyelet is 5-5 millió forint plusztámogatást kapott az akció miatt az önkormányzattól. Kocsis szerint az anomáliákat és abszurd helyzeteket nem szabad konzerválni, ez a kérdés pedig most mindenek felett áll a kerületben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy pénzügyi akadálya sem lehet a változtatásoknak, vagyis a városvezetőt az sem érdekli, ha más területekről kell elvonni pénzt. „Mindegy, mennyibe kerül, oldják meg” – mondta lapunknak.

Ezzel együtt azt is elmondta, nem tudja, honnan vette a Város Mindenkié csoport, hogy a kerület 700 ezer forintot költ hajléktalanellátásra, hiszen az ő becslései szerint valójában a közvetett és közvetlen költségek 100 millió forintra rúgnak, a szociális ellátásra szánt összeg pedig nagyságrendekkel fog növekedni a jövőben. A helyzet megoldásában a civilek összefogására is számítanak, a Teleki téri patika például egy nagyobb mennyiségű gyógyszert ajánlott fel a közelmúltban.

"Ne üldözzék őket a Józsefvárosba"

A polgármester megerősítette a hvg.hu tapasztalatait, miszerint a közrendvédelmi akció hatására javarészt eltűntek a fedél nélküliek a kerületből. Egyesek szerint sokan a Városligetet vagy az V. kerületet választották menedékként, de a városvezető szerint a többi kerületből nem jelezték, hogy nagyságrendekkel nőtt volna a hajléktalanok száma. Kocsis úgy véli, vagy hazaköltöztek vidékre, vagy bementek valamelyik szállóra.

A polgármester azt is cáfolta, hogy Budapest bármely polgármesterével lenne a VIII. kerületi intézkedések miatt konfliktusa. Állítása szerint olyan már előfordult, hogy puhatolózva felhívták, mit is tervez pontosan, illetve miért nem jó úgy, ahogy eddig volt, hiszen "a VIII. kerületet már megszokták a hajléktalanok", de komolyabb panasszal még nem fordultak hozzá.

Azt viszont elismerte, hogy mindkét politikai oldalról vannak olyan megyei jogú városok, amelyek arra biztatják hajléktalanjaikat, hogy próbáljanak meg Budapesten boldogulni. Korábban ezzel kapcsolatban Kocsis úgy fogalmazott: „minden magyar település gondoskodjon a saját elesettjeiről, és ne Józsefvárosba üldözzék és utaztassák őket embertelen módon”. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, mely településekről van szó, mert szerinte "ez félre vinné az ügyet".

Kocsis Máté szerint rengeteg visszásság van a rendszerben, kezdve ott, hogy „az elmúlt húsz év elhibázott szociálpolitikájának köszönhetően szociális lerakat lett a VIII. kerületből, sokszor embertelen körülmények között működő, zsúfolt hajléktalankombinátokkal”.

Szerinte a probléma ott kezdődik, hogy nincs ma Magyarországon egy olyan ember sem, aki meg tudná mondani, pontosan hány hajléktalan van az országban (ő már 4-től 30 ezerig terjedő verziókat is hallott), emellett pedig a hajléktalanság definíciója is gyenge lábakon áll.

Titkosszolgálat, és egy csipet kényszer

Pintér Sándor belügyminiszternek, Tarlós István főpolgármesternek és Kocsis Máténak is az lenne a rövid távú célja, hogy december elsején már senki se legyen az utcán, ezért három új hajléktalanszállót adnak át az I., a IV. és a IX. kerületekben, összesen hatszáz új férőhellyel. Ezeken a szállókon rendőri felügyelet is lesz, Kocsis szerint pusztán praktikus okokból (pl. közbiztonság, okmányok ellenőrzése).

Pintér is kitart

MTI Fotó: Kovács Tamás

A polgármester tisztában van vele, hogy sok hajléktalan a biztonsági és higiéniai állapotok hiányosságai miatt választja a szálló helyett az utcát, ezt azonban nem hagyják annyiban: ha kell, kényszer árán érik el, hogy mindenkinek fedél legyen a feje felett. „Inkább a vagyonuk kerüljön veszélybe, mint az életük” – tette hozzá, majd azt is kiemelte: minimálisra akarják csökkenteni az utcán megfagyott emberek számát. Kocsis az MSZP-vel szemben egyértelműen kitart amellett, hogy a hajléktalankérdés egy bizonyos ponton túl rendészeti ügy (például ha valakit háromszor-négyszer kell bevinni az utcáról, az már deviancia), sőt, a koldus- és lakásmaffia esetében titkosszolgálati módszereket is be fognak vetni.

"Ha megfelelnek a szigorú elvárásainknak"

Lakhatásfronton a VIII. kerület is erősít, az első ütemben 24 embernek tudnak otthont biztosítani a Koszorú utcában, a későbbiekben pedig újabb 24 férőhely alakítható ki ugyanott. Eddig hárman jelezték, hogy élnének ezzel a lehetőséggel.

Kocsis Máté a hvg.hu-nak korábban elismerte, hogy a kerületben számos olyan ingatlan van, amely üresen áll, de ezek többsége szerinte emberi tartózkodásra alkalmatlan. „A kerületben 180 használható lakás van és 2700 hajléktalan.” Az önkormányzat nem titkolja, hogy elsősorban azoknak az embereknek igyekszik segíteni, akik a kerületben váltak hajléktalanná, és előtte legalább öt évig bejelentett józsefvárosi lakcímük volt. „Nekik, ha együttműködnek, egészségügyi ellátást, munkát és lakást is adunk. De csak akkor, ha megfelelnek a szigorú elvárásainknak” – mondta a polgármester. Becslései szerint 60 és 100 közé tehető azoknak a hajléktalanoknak a száma, akik korábban józsefvárosiak voltak, és akiken segíteni is tudnának.