A hétvégén hivatalossá vált, hogy Gyurcsány Ferenc és társai távoznak az MSZP-ből, és egy új balközép pártot alakítanak Demokratikus Koalíció (DK) néven. Pontosabban csatlakoznak egy már egy éve létrehozott, de azóta tetszhalott állapotban leledző politikai párthoz. Gyurcsány hangsúlyozta azt is, hogy a "nyugatos, piacbarát, baloldali" politikai erőt - melynek parlamenti frakciója körül egyelőre sok a kérdőjel - a néhány hónapja bejegyzett Demokrata Pártból (DP) hozzák létre úgy, hogy megváltoztatják annak nevét, alapszabályát és vezetését.

A volt miniszterelnök ezt a megoldást azzal magyarázta, hogy a DP már bejegyzett, s így elkerülhetik azt, hogy a társadalmi szervezetek felett törvényességi felügyeletet ellátó, Polt Péter vezette ügyészség akadályokat gördítsen a Demokratikus Koalíció bejegyzése elé, valamint hogy parlamenti képviselőcsoportot alakítsanak minél előbb. A bejegyzett DP kapcsán azonban ettől már nem kell tartaniuk.

Rosszul tudják?

Ügyészségi forrásunk szerint viszont Gyurcsány Ferencnek nincs mitől tartania. A társadalmi szervezeteket, így a pártokat is megalakulásuk után a bíróság jegyzi be. Budapesten a Fővárosi Bíróság az illetékes ebben, míg vidéken a megyei bíróságok járnak el a nyilvántartásba vételeknél. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint a társadalmi szervezetek felügyeletét ugyan az ügyészség látja el, de ez alól a pártok kivételt jelentenek.

Polt Péter előtt sokaknak kell fejet hajtaniuk, de demokratikus pártok bejegyzését talán még ő sem tudja megakadályozni

Fotó: Bánkuti András

A törvény ugyan kimondja, hogy amennyiben a párt törvénysértést követ el, az ügyészség keresetet nyújt be a bíróságra, de mint azt a hvg.hu-nak hangsúlyozták: az, hogy az ügyészség fellépett, eddig csak olyan esetekben fordult elő, amikor egy párt az alapító okiratában az alkotmánnyal ellenes célokat fogalmazott meg. Példaként említették azt a társadalmi szervezetet, amely alapító okiratában azt szögezte le, hogy ő az egyetlen párt Magyarországon, más szervezetnek nem lehetnek ilyen jogosultságai. Az ügyészség emiatt felhívta a párt figyelmét arra, hogy Magyarországon parlamentáris demokrácia van, ami több párt meglétét feltételezi. Sőt, olyan - leginkább csak papíron létező - párttal szemben is fellépett az ügyészség, amely két egymást követő választáson nem állított képviselőjelöltet. Ezeket a bíróságok által nyilvántartásba vett pártocskákat az ügyészség kezdeményezésére törölhetik.

Az utóbbi időben ismertté vált társadalmi szervezetek törvényes működésének felügyelete miatti ügyészségi vizsgálat a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetével (TMRSZ) szemben zajlott. A problémák között az első helyen szerepelt az, hogy az érdekképviselet "lepaktált" a Jobbikkal. Az együttműködést a TMRSZ csak hosszas eljárás után volt hajlandó felbontani. A szakszervezet ettől függetlenül végezheti érdekvédelmi tevékenységét.