A közigazgatási és igazságügyi miniszter október 21-én benyújtotta az Országgyűléshez a kormány nevében az ügyészségről szóló törvényjavaslatot. A KIM a törvényjavaslat tervezetét a közigazgatási egyeztetés során nem küldte meg véleményezésre az adatvédelmi biztosnak. Jóri András hivatalból vizsgálta a javaslatot - idézi fel mai közleményében a biztos hivatala.

A biztos aggályosnak, a jelenlegi adatvédelmi, illetve a januártól hatályba lépő információs törvénnyel ellentétesnek találja, hogy a tervezet általános felhatalmazást ad az ügyészségnek a személyes és különleges adatok kezelésére. A legfőbb ügyész utasításban határozhatja meg az ügyeszség által kezelhető adatköröket. Ez a szabályozási konstrukció ellentétes az információs törvénnyel, amely szerint az adatfajtákat a személyes adat kezelését elrendelő törvényben meg kell határozni.

A jogbiztonságot, így a demokratikus jogállamiságot is sérti, ha a legfőbb ügyész ki nem hirdetett belső normában határozhatja meg, hogy a polgárok információs önrendelkezési joga mely személyes adataik esetében korlátozható - olvasható Jóri András közleményében.

A törvényjavaslat nem határozza meg az érintettek körét sem: a közrendvédelmi tevékenységhez kötődő adatkezelés esetében hiányzik annak meghatározása, hogy az ügyészség kikről gyűjthet adatokat. Az adatok tárolási idejének szabályozása szintén hiányos. A javaslat nem határozza meg az ügyészség közrendvédelmi tevékenységéhez kötődő adatok törlésének határidejét, ez ellentétes az információs törvényben foglaltakkal.