A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvények megszavazásával a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is - megnyugtató mértékben - befolyása alá vonta a kormány az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleménye szerint. "Pedig a hatalom megosztásának a felvilágosodás óta uralkodó, máig érvényes tétele szerint, ahol a bíróságok és a bírák nem függetlenek, ott nincsen alkotmány sem. Az új törvények alapján ez a függetlenség intézményesen nem garantált" - vélik a szervezetek.

"A most létrehozott bírósági igazgatási rendszert megalkotói reformként próbálják láttatni, de valójában nem erről van szó. A jogalkotó az eljárások elhúzódására, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sokat bírált belterjes, ellenőrizhetetlen működésére centralizálással válaszolt: a jövőben a bíróságokat az Országos Bírói Hivatal kilenc évre megválasztott vezetője kontrollálatlanul és átláthatatlan fogja majd igazgatni" - részletezik közleményükben.

"A hivatal elnöke lényegében teljes szabadságot kap a bírák kinevezésére, még azt is megteheti majd, hogy az ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöl ki. Míg a nemzetközi példák világszerte a bíróságok átláthatóságának folyamatos erősödését mutatják, az új törvény felszámolja a bíróságok belső működésének átláthatóságát biztosító, ma meglévő garanciákat is" - folytatják.

"Az Országos Bírói Hivatal határozatai nem, csak az elnök éves tájékoztatója lesz nyilvános. Ráadásul a jogalkotó az átláthatóság fogalmát nem a bíróságok és a nyilvánosság viszonyában használja, hanem abszurd módon a bíróságok és a minisztériumi igazgatás közötti információáramlást érti e fogalom alatt" - írják.

A szervezetek szerint az ügyészségről szóló törvények sem a nagyszabású reform példájaként fognak bevonulni a magyar jogtörténetbe. "A jogalkotó visszaállítja és konzerválja azt a rendszert, ami még a rendszerváltás előtti időkből származik. A legfőbb ügyész felelőtlen és akár élethosszig töltheti be hivatalát, az ügyészek még akár a bírósági jogalkalmazás helyességét is felülvizsgálhatják, az ügyészség törvényességi felügyeleti joga pedig a magánautonómia parttalan korlátozását teszi lehetővé" - vélik.

"A legfőbb ügyésznek még az is szabadságában áll, hogy maga döntse el, mely bíróság előtt emel vádat. Mindennek eredményeképpen az ügyészség senki által nem ellenőrzött, széles jogosítványokkal felruházott politikai fegyver lesz a jelenlegi kormányzat kezében" - zárul közleményük.

A parlament kedden délben választotta meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó OBH elnökének Handó Tündét, akinek megbízatása kilenc évre szól. Az új bírósági vezető a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását nevezte legfontosabb feladatának. Darák Pétert a január elsejétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökévé választották szintén kilenc évre.

Polt Pétert 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé az Országgyűlés. Polt Péter szintén kilenc évig töltheti be tisztségét azt követően, hogy korábban 2000 és 2006 között egyszer már volt legfőbb ügyész.