Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés - a Fidesz-KDNP javaslatára - kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.

A törvény egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolja, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit.

A társadalom is fizet

A törvény azt is rögzíti, hogy mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be - az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, november azt mondta, "nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket.

Alkotmányos szinten rögzítette a parlament pénteken, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A képviselők erről az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály elfogadásával határoztak. Ugyancsak a név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondja ki, hogy Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma 2012. január 1-jével megszűnik. Az utódlásról mindkét esetben már korábban döntött a parlament.

Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Ez először 2019-ben lesz így. A jogszabály alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.