szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Számos jogszabályi változás lépett életbe január 1-jével. Vasárnap óta az országot Magyarországnak hívják. Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre és a bírósági rendszer. Többek között megszűnt a négynapos autópálya-matrica, a legtöbb zárt helyen tilos a dohányzás és bevezetik az ebadót.

2012 júniusára ebben az országban minden megváltozik. Utána következik egy konszolidációs, nyugodtabb időszak - mondta Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a Délmagyarországnak karácsony előtt adott, a napilap szombati számában megjelent interjúban. A hvg.hu összeszedte, hogy is néz ki a Fülkeforradalom 2012 Magyarországán, cikksorozatunk első részében a közjogi változásokat, és néhány "hétköznapi" újdonságot gyűjtöttünk össze.

Átalakult az Alkotmánybíróság hatásköre

Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre. Megszűnik tehát az a gyakorlat, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Megszűnik ráadásul az utólagos normakontrollra irányuló, január 1-jén folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az arra az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték.

Paczolay Péter, az Ab elnöke szerint teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett. Az elnök a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: a testület 15 tagúvá bővítése lelassította az ügyeket, a hatáskörük korlátozása ellen pedig számos fórumon tiltakoztak. „A kétharmados parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik” – nyilatkozta.

Az ügyész választhat bíróságot

A  legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, és ismét elfogadta azt, az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatja ismét felül.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője erről úgy nyilatkozott: ragaszkodik a kormányoldal ahhoz, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagy a bíróságok ügyterhe – az OBH elnökével egyeztetve – legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. A Fidesz lépését élesen bírálta lapunknak a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírói Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője is, mert az olyan nemzetközi egyezményekkel is ellentétes, amikhez Magyarország korábban csatlakozott, és - mint Makai Lajos, a bírói egyesület elnöke fogalmazott - a "pártatlanság látszatát is sérti".

Emellett az alaptörvény rendelkezik arról, hogy az MSZP az MSZMP utódpártjaként maga is felelős az előző rendszer bűneiért. A törvény lehetőséget ad az előző rendszer vezetőinek biztosított állami nyugdíj és más juttatások csökkentésére is.

Átalakul a bírósági rendszer és egy ombudsman marad

A jövőben elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. Előbbi vezetője Darák Péter lesz, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjét, a Fidesz európai parlamenti frakcióját vezető Szájer József feleségét választotta meg a kormánytöbbség. Utóbbi miatt Szájer lemondott valamennyi fideszes pártfunkciójáról, hogy - mint fogalmazott - elkerülje azt a látszatot, mintha a Fidesz - személyén, illetve családján keresztül - az igazságszolgáltatás befolyásolására törekedne. Handó jelölését ugyanis mind az LMP, mind az MSZP hevesen ellenezte, megkérdőjelezve mind a függetlenségét, mind szakmai tapasztalatát. A Kúria és az ítélőtáblák alatt törvényszékek és 2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírókat háromévenként egy évre ki lehet rendelni másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.

Schmitt Pál alláírta - mint mindent ebben az évben is. A Fidesz szerint most változik csak meg az életünk igazán
urbanista blog

Megváltozik az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni. Többek között a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, a Legfelsőbb Bíróság átalakítása miatt az Európai Bíróság azt állította, hogy az alaptörvény és egyes sarkalatos törvények sértik az uniós irányelveket. Viviane Reding uniós alapjogi biztos ezért szokatlanul barátságtalan levelet intézett a magyar kormányhoz.

Állami kézben az iskolák és a kórházak

Az alaptörvény előírja az önkormányzati törvény módosítását. Ennek értelmében állami fenntartásba kerülnek az eddig megyei fenntartású oktatási és egészségügyi intézmények. A kormány a változástól azt reméli, hogy az új struktúra költséghatékonyabb lesz. A megyék szerepe ezzel alapvetően megváltozik: a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Korábban a kistelepülési vezetők épp azért tiltakoztak az új jogszabály ellen, mert az jelentősen csökkenti a települések költségvetését.

A legtöbb helyen tilos rágyújtani

Vasárnap óta a legtöbb zárt közforgalmú helyen - így például kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, vonaton - tilos dohányozni. Az új szabályozás még a külön dohányzóhelyiség kijelölését is tiltja. Kivételt képeznek a szállodák szivarszobái, a pszichiátriai intézmények, a börtönök és a kaszinók.
Március végéig türelmi időszakot jelöltek ki, ez alatt a három hónap alatt csak figyelmeztetik a vétkeseket, áprilistól azonban már büntetés jár a szabály megszegéséért.

Egységesítették a dátumjelölést az élelmiszereken

Ezentúl az EU-előírásoknak megfelelően kötelező a nap/hónap/év sorrendben feltüntetni az élelmiszereken a csomagolási és a lejárati dátumot. Korábban az év/hónap/nap sorrend is elfogadott volt.

Nincsenek külön biztosítva a BKV utasai

Január elejével a BKV felmondta a Generali-Providencia biztosítónál kötött utasbaleset-biztosítást. Az intézkedést a BKV azzal indokolta, hogy a cég nehéz gazdasági helyzetben van. A döntéssel a közlekedési társaság szerint 50 millió forintot takarítanak meg. Az utasok nem maradnak teljesen biztosítás nélkül, a BKV felelősségbiztosítása továbbra is a kár teljes összegéig fedezetet nyújt azokban az esetekben, amikor a káresetért a BKV felelős.

Jön az ebadó

Ebrendészeti hozzájárulás néven a parlament január 1-től - az állatvédelmi törvény módosításával - bevezette az ebadót. A kutyákat az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni. Az év első napján legalább 4 hónapos ebek után pedig már szedhető a rendészeti hozzájárulásnak nevezett adó. Az adót az adott év első napján - az oltási könyvbe bevezetett - tulajdonos fizeti. Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, míg más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szabhat meg. Kivételt képeznek például a mentő- és vakvezető kutyák, a ivartalanított, nem veszélyes fajtának minősített kutyák, a menhelyről örökbefogadott ebek, valamint a magyar fajták.

14 egyház marad

Az új egyházügyi törvény a korábbihoz hasonlóan 14 egyházat ismer el. A törvényt maga a Fidesz vonta vissza, miután kiderült: egy nappal később az Alkotmánybíróság úgyis meg fogja semmisíteni a jogszabályt. Igaz, az Ab nem tartalmi, hanem eljárásjogi okok miatt döntött így: azt kifogásolta, hogy a Fidesz - egyébként nagyüzemi mértékben - az utolsó pillanatban írta át ezt a jogszabályt is.

A korábbi javaslatból elvetették azt a részt, amely százéves nemzetközi működéshez kötötte volna egy egyház elismerését, az új előfeltétel csupán 20 éves magyarországi működés. Korábban az MSZP hevesen bírálta a törvényjavaslatot, mondván: nem dönthetnek politikusok az egyházzá nyilvánításról. A törvény elfogadását követően a Magyarországi Kisegyházak Szövetsége közleményben tudatta: továbbra is egyházként működnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

M. László Ferenc Itthon

"Kudarcként élem meg" - az Ab elnöke a nyugdíjügyről és a kétharmados törvényekről

Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.

Domány András Itthon

Szörnyszülöttek példatára: káosz és jogrontás a fideszes törvénygyárban

A zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban átírt törvények, a kihirdetés után napokon belül, akár többször is módosított jogszabályok: követhetetlenül, a jogalkotási eljárások rendjének szellemét legkevésbé sem tisztelve dolgozott a kétharmad gőzhengere az Országgyűlésben az óév utolsó heteiben is. Törvényhozási szörnyszülöttek példatára.

MTI Itthon

Vita az MSZMP-örökségről: "az egész művelt világ rajtunk nevetett"

Csütörtökön késő este a parlamentben arról a javaslatról vitáztak, amely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Az MSZP képviselője felsorolta a jelenleg prominens fideszesként ismert volt MSZMP-tagokat, és feltette a kérdést, a kormánypártok miért nem mondanak ítéletet a zsidótörvényről, miért nem ítélik el azokat, akik Hitler oldalán beléptették az országot a világháborúba.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Példátlan és barátságtalan levelet kaptunk az EU-ból

Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

"Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás" - Lázár János az erőpolitika okairól

A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.

Kapcsándi Dóra Itthon

Pofon az Ab-nek: visszacsempészte a Fidesz az alkotmányellenes jogszabályt

Hiába kaszálta el az Alkotmánybíróság (Ab) a büntetőeljárási törvény hatályos alaptörvénnyel és nemzetközi szerződésekkel is ellentétes módosítását, a kormánytöbbség visszacsempészte, és már meg is szavazta. Kérdés, az érintettek mit tehetnek ezután, a szakma a fejét fogja.