szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem tervez újabb csapást mérni a múzeumokra a Nefmi, egyes színházaktól pedig azért vonták meg évad közepén az állami támogatást, mert a színházi év nem esik egybe a költségvetési évvel. A Nemzeti Kulturális Alap kollégiumai idén feleannyi emberrel működnek tovább, mint tavaly.

2012-ben nem terveznek újabb zárolásokat a közgyűjtemények és művelődési intézetek esetében, a novemberben kiküldött, 20 százalékos zárolásról szóló leveleket ugyanis figyelmeztetésnek szánták, és már erre az évre vonatkoztak – mondta a hvg.hu-nak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a minisztérium közös sajtóreggelijén.

Arra a kérdésre, hogy az ország gazdaságának alakulása idézhet-e még elő olyan helyzetet 2012-ben, amikor indokolttá válik a bérköltségek további vágása, a miniszter a hvg.hu-nak azt mondta: „bízunk benne, hogy nem kell ennél lejjebb menni”.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nefmi 2011 novemberében egyenlevelet küldött a közgyűjtemények és művelődési intézetek vezetőinek, melyben közölték: tekintettel az államháztartás nehéz helyzetére elveszik bérköltségük húsz százalékát. Egyes intézmények esetében 2011-ben ez a harmadik vágás volt: a költségvetési támogatás januárban és februárban is csökkent.

A Réthelyi Miklós által kiküldött levél nyomán az Országos Széchényi Könyvtárból hozzávetőlegesen 100, a Magyar Nemzeti Múzeumból csaknem 70, a Néprajzi Múzeumtól 20, a Magyar Művelődési Intézettől tucatnyi, a Magyar Nemzeti Galériából pedig 45 embert kell elbocsátani. A múzeumok, közgyűjtemények vezetőivel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderült: a döntés hónapok óta benne volt a levegőben.

Réthelyi Miklós miniszter. Reménykedik
Fazekas István

Derült égből…

Az elmúlt egy hónapban az is kiderült, hogy a Nefmi 2012 januárjától megvonja az állami támogatást a Budapesti Kamaraszínháztól és a Játékszíntől is. A minisztériumtól kapott levél szerint a Nefmi évek óta sikertelen erőfeszítéseket tesz arra, hogy a Budapesti Kamaraszínházzal összefüggő jogosultságait és kötelezettségeit átadja a Fővárosi Önkormányzatnak. Mint írták, a minisztériumnak a költségvetés helyzete miatt a színház számára a továbbiakban nincs módjában működési támogatást biztosítani, ezért a színházzal fennálló közhasznú keretszerződést 2011. december 31-gyel felmondja.

A szerződés addig az időpontig szólt, amíg a színházat a Fővárosi Önkormányzatnak át nem adják. A levelet, amelyet december 15-én kapott a színház, Skultéty László, a Nefmi gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára írta alá. Bár a keretszerződés szerint az abból eredő minden vitát egyeztetéssel kellene megoldani, az igazgató azt mondta, senki nem egyeztetett a színház helyzetével kapcsolatban, a levelet minden előzmény nélkül vette át. Bár a kiküldött levélről Balázsovits Lajos, a Játékszín igazgatója is azt mondta: "értetlenül áll az egész előtt", és „derült égből villámcsapásként érte a támogatás megvonásáról szóló hír”, Réthelyi szerint a levelek kiküldése előtt is folyamatosan egyeztettek a színházak fenntartóival.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontrendszer szerint döntöttek arról, mely színházaktól vonják meg az állami támogatást 2012 januárjától, a nemzeti erőforrás miniszter talányos választ adott: „ezeknek a színházaknak a működése illik bele a legkevésbé abba a sorba, amit támogatunk”.

Közel 500 milliót spórolnak

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságára vonatkozó költségvetési fejezeti előirányzatnak az a sora, amely a gazdasági társaságként működő kulturális intézmények finanszírozásáról szól, a 2011-es 7,3 milliárd forintról 2012-ben 6,4 milliárd forintra csökken. A tárcának tehát mintegy egymilliárd forintot kell megspórolnia. A Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín közhasznúsági szerződésének felbontásával a tárca 477 millió forintot takarít meg.

Gazdasági társasági formában számos intézményt tart fönn a Nefmi, például a Művészetek Palotáját, a Nemzeti Táncszínházat, az Uránia Nemzeti Filmszínházat, a Magyar Cirkusz és Varietét, a Műcsarnokot, a keszthelyi és a gödöllői kastélyt, valamint a Budapesti, a Dél-dunántúli és a Kelet-magyarországi Filharmónia Nonprofit Kft.-ket. Ezek további működtetésének vállalása nem volt kérdés a tárcának. A megtakarítandó másik körülbelül félmilliárdos összeg „szétterítésén" még gondolkozik az államtitkárság – hangzott el egy év végi háttérbeszélgetésen.

Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára korábban arról beszélt, hogy szakmaiatlan dolog az évad közepén megvonni a támogatást egy színháztól. Ezt Réthelyi azzal magyarázta lapunknak, hogy a költségvetési év nem egyezik meg a színházi évaddal.

Az állami pénzektől elesett két színház esetében az is felmerült, hogy összevonják őket a Magyar Színházzal. Őze Áron, a Magyar Színház igazgatója beszélt arról korábban, hogy felkérést kapott a három színház összevonását célzó koncepció kidolgozására.

Profiltisztítás

A pénteki sajtóreggelin Réthelyi Miklós a Nemzeti Kulturális Alap átszervezéséről is beszélt, amely egy intenzív jogalkotási szakasz és némi profiltisztítás után újult meg. Az eddigi 17-ről 9-re csökkentették a kuratóriumok számát, így most nagyjából feleannyian dolgoznak az NKA-nál, a növekvő munkával arányosan megemelt tiszteletdíjjal, amely L. Simon László elnök szerint még így is csak egy jelképes összeg. A karcsúsítással több tízmillió forintot takarítanak meg, ehhez pedig az is hozzájárul, hogy a filmtámogatás teljesen kikerült az Alap portfóliójából. Az előzetes tervek szerint a kilenc kollégium körülbelül 5 milliárd forintot fordíthat pályázati támogatásra.

Nem lesz több vágás?
Stiller Ákos

A kuratóriumi tagok listája arról tanúskodik, hogy a kormány kulturális területen is végleg le kívánja zárni az „átmenet zavaros évtizedeit”, a demokratikus, sokszínűséget támogató szakpolitikát. Míg Jankovics Marcell NKA-elnöksége alatt több kifejezetten ellenzékinek számító szakember kapott helyet a támogatásról döntő kollégiumokban (így például a „filozófusbotrány” főszereplőjének számító Gábor György), a mostani átszervezés módot adott arra, hogy csak elvétve maradjanak kormánypártokhoz ideológiailag, politikailag, személyileg legalábbis nem kötődő döntnökök.

Egyetlen korábbi elnök kapott újabb elnöki megbízást, tavaly Pottyondy Péter vezette az Építőművészeti Szakmai Kollégiumot, most az Építőművészet és Örökségvédelem Kuratóriumának élére került. 14 döntnök újrázhat tavalyhoz képest, ami az összesen 74 elnökhöz és taghoz képest mindössze 19 százalék. Mindez a fülkeforradalom utáni lassan két évvel feltűnően drasztikus személycserének tűnik.

Arra a kérdésre, hogy a korábbi elnök, Jankovics Marcell miért nem kapott helyet valamelyik kuratóriumban, L. Simon László azt mondta: nem akarták megsérteni egy ilyen felkéréssel, Réthelyi Miklós pedig „nem hiszi”, hogy Jankovics részt akart volna venni valamelyik kuratórium munkájában.

Egy nemzetközi filmfesztivál esélyei

A sajtóreggelin felmerült a kérdés, támogatja-e Kálomista Gábor, a Kulturális Fesztiválok Kollégiumának elnöke egy nemzetközi filmfesztivál lebonyolítását Magyarországon, amelyért Szőcs Géza államtitkár még Cannes-ban is lobbizott. A producer úgy reagált: az ötlet jobban teszik neki, mint az a Filmszemlén tapasztalt gyakorlat, hogy a filmkészítők "egymás vállát veregetik". Mivel azonban jelenleg nincs filmgyártás Magyarországon, idén biztos nem lesz ilyen rendezvény - tette hozzá. "El kell telnie néhány évnek ahhoz, hogy egy ilyen eseménynek meglegyen az anyagi és szervezői háttere is. Egy csecsemő sem születik Nobel-díjasnak" - magyarázta Kálomista, maga is filmproducer, aki szerint az sem biztos, hogy egy ilyen fesztivált Budapesten kell megszervezni.

Rendben van a zárolás

Az NKA elnöke a 2012-ben felhasználható pénzekről azt mondta: az előirányzatok alapján 10,1 milliárd forint bevétellel kalkulálnak, így nem lesz olyan terület, amely 2012-ben kevesebb pályáztatásra fordítható pénzt kapna, mint tavaly.

További forrásnövekedés várható a pornótermékekre kivetett kulturális járulékból (ezt naponta utalja át az adóhatóság), illetve a szerzői jogvédő szervezetektől befolyó összegekből, lehetségessé vált továbbá, hogy gazdasági szervezetek társaságiadó-kedvezmény igénybevételével támogathassák az NKA-t. L. Simon azt mondta: a kulturális adó bevezetését az ellenzéki pártok sem támadták, a kérdésben politikai konszenzus volt.

Az NKA költségvetéséből 2,4 milliárd forintot zárolt a kormány, de ahogy L. Simon fogalmazott: ez rendben van, ebben a gazdasági helyzetben ugyanis szerinte érthető, hogy maradványt kell képezni. „Így is sokkal több pénzt osztunk szét, mint valaha, a zárolt összeget pedig nem tudják elvonni” – tette hozzá.

Kinek, mennyi?

Az Előadó-művészet Kollégiuma 600 millió, az Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma 450 millió, a Folyóirat-kiadás Kollégiuma 750 millió, a Könyvkiadás Kollégiuma 800 millió, a Közgyűjtemények Kollégiuma 600 millió, a Közművelődés és Népművészet Kollégiuma 400 millió, a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma 700 millió, a Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma 200 millió, míg a Vizuális Művészetek Kollégiuma 400 millió forintot fordíthat a pályázatok támogatására.

Mivel az art mozik működésének támogatása ebben az évben nem látszik megoldottnak, az NKA a Vizuális Művészetek Kollégiumán keresztül szerepet vállal a finanszírozásukban. Ez azonban nem működési támogatást jelent majd, hanem meghívásos pályázatokat, amelyek keretösszege még nem szerepel a szakkollégium 400 milliós költségvetésében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Bemutatták az NKA új kuratóriumi tagjait

Felállt a Nemzeti Kulturális Alap új szakkollégiumi rendszere, a frissen kinevezett kurátorok névsorát és a kollégiumok tervezett idei költségvetését pénteken mutatta be L. Simon László, az NKA Bizottságának elnöke.

MTI Kult

Zavart keltett a NEFMI levele a Budapesti Kamaraszínházban

Bizonytalanná vált a Budapesti Kamaraszínház helyzete, miután a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) január elsejétől megvonja a támogatását; erről december 15-én levélben értesítették a színház vezetését.

Index Itthon

Színházigazgatói pályázatok: első fokon pert nyert az Index

Pert nyert első fokon az Index a Fővárosi Önkormányzattal szemben, amiért megtagadták az adatkérést Dörner György és Nemcsák Károly pályázatának kiadása, valamint a szakmai bizottság jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala miatt.