Különleges szabályok szerint dolgoznak januártól a "multikulturális környezetben" tevékenykedő, idegenrendészeti kérdésekkel foglalkozó rendőrök: az erre vonatkozó utasítást tavaly év végén adta ki Hatala József országos rendőrfőkapitány.

A Magyar Közlönyben december 30-án megjelent utasítás leginkább a már korábban is létező kisebbségi összekötő szerepét hangsúlyozza a rendőri megelőző-értékelő tevékenységben. Az összekötő feladata az, hogy felvegye a kapcsolatot az eltérő kultúrájú közösségek, a gyámügyi szervezetek, az idegenrendészeti és menekültügyi szervezetek, valamint az érintett kisebbségek felzárkóztatásával foglalkozó társadalmi szervezetek vezetőivel. De a kisebbségi összekötő a tapasztalatokról „legalább évi egy alkalommal” szemináriumokat is szervez, valamint az összegyűjtött információit megosztja a Nemzeti Nyomozó Irodán, a Készenléti Rendőrségen, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon, valamint a határrendészeti kirendeltségeken dolgozókkal.

A főkapitányi utasítás szerint a rendőrök akkor is igénybe vehetik a kisebbségi összekötő segítségét, ha olyan esemény történik, amely egy kisebbségnél elfogadott, ugyanakkor a többségi társadalom normái szerint deviánsnak számít. Akár úgy, hogy bűnügyi helyszíneken az összekötő szaktanácsadóként járul hozzá a szemle lebonyolításához. Mindezeken túl a kisebbségi összekötők bekapcsolódhatnak a bűnmegelőzésbe is, mondjuk úgy, hogy iskolákban előadást tartanak a többségitől eltérő viselkedési formákkal kapcsolatban.

A kisebbségi összekötő mellett a körzeti megbízottakra is számos feladat hárul a jövőben rendőrség bűnmegelőző és értékelő tevékenységében. Az utasítás rájuk testálja azt, hogy az adott településen lakó vagy rendszeresen ott tartózkodó, eltérő kultúrájú közösségekre különös figyelmet fordítsanak, figyelemmel kísérjék életviszonyaikat, illetve azt, hogy ezeknek a közösségeknek a képviseletét ellátó személyek elérhetőségeit továbbítsák a helyi kisebbségi összekötő részére.

Előítéletes rendőrök

A bűnüldőző, nyomozó szerveknél évek óta téma, hogy miként lehet a rendőrök kisebbségekkel, elsősorban a romákkal szemben megmutatkozó előítéletességét csökkenteni. Egy évtizeddel ezelőtt hatalmas port kavart a Rendőrtiszti Főiskolán a cigánysággal kapcsolatban végrehajtott vizsgálat, amely szerint már a hallgatók is előítéletesek. Szintén felháborodást keltett az az eset, amikor a rendőrség belső internetes fórumán a rendőrök a romákról cseréltek véleményt, durva kirohanásokkal a cigányság ellen. Ugyanakkor az előítéletességről szóló vizsgálatok azt mutatták, hogy nemcsak a rendőröknek, hanem a magyar társadalom nagy részének is fenntartásai vannak a romákkal szemben.

Intézkedő rendőrök Gyöngyöspatán - csak óvatosan!

MTI

A rendőrség vezetői a kipattant ügyeket követően több módon igyekeztek csökkenteni az állomány előítéletességét: felvételt hirdettek romák számára, segítették a rendőrnek jelentkező roma fiatalok szakközépiskolákba való bekerülését. Ezeken kívül együttműködési megállapodásokat kötöttek cigány kisebbségi önkormányzatokkal, s külön romaügyi referenseket állítottak munkába. Ezzel együtt a rendőri vezetők folyamatosan hangsúlyozták, hogy olyan társadalmi és szociális kérdésekről van szó, amit a rendőrség nem tud egyedül megoldani.

A hvg.hu által megkérdezett kisrendőrök szerint a körzeti megbízottnak ismernie kell a területén lakókat, ezért nem igazán értették, hogy mit jelent a kisebbségek tagjaira vonatkozó különös figyelem. Ilyen, mint hozzátették, a szolgálati szabályzatban nem is szerepel.

Eredmény csak évek múlva várható

A jó szándék mindenesetre megvan az ORFK utasításában, mert azt hangsúlyozza, hogy a kisebbségektől nem elzárkózni kell, hanem együttműködni velük, ugyanakkor az előítéletek levezetéséhez kevés egy utasítás - mondta a hvg.hu-nak Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa.

„Ilyen típusú utasítással itthon még nem találkoztam, holott szinte minden európai országban, a multikulturális társadalmakban akadnak ilyen megoldások" - mondta Finszter. Példaként Hollandiát említette, ahol jelentős az eltérő kultúrájú bevándorlók száma, ezért minden rendőrnek olyan oktatási programon kell részt vennie, amelyen az etnikai csoportok hagyományaival, szokásaival ismerkedik. Amikor az 1990-es években Franciaországban azt tapasztalták, hogy a rendőri állományban is felütötte a fejét az idegengyűlölet, akkor rögtön megoldást kerestek a problémára. Finszter szerint nevén nevezték a dolgot azzal együtt, hogy hangsúlyozták, nem tűrik. A helyzet megoldása pedig az lett, hogy minden rendőri szolgálati helyen kitették az Emberi Jogok Deklarációját.

Járőröző rendőrök a magyar-szerb határon - figyelnek a migránsokra

Túry Gergely

„Minden centralizált szervezet sok bürokratikus elemet vesz fel, ezért a problémamegoldás az utasításban megfogalmazottnál bonyolultabb. Szemlélet és a szakmai kultúra változása is szükséges hozzá, ezekben pedig azonnal nem, csak évek alatt érhető el eredmény. Akkor látszik majd az is, milyen további teendők vannak még” - hangsúlyozta Finszter, aki reméli, hogy a főkapitányi rendelkezéssel nem csak "letudni" akarják az ügyet a rendőrségen. A kriminológus azt mondta, korábban az ilyen típusú ORFK-utasítások úgy születtek, hogy volt egy bevezető rész, amelyben megindokolták, hogy miért volt szükség a rendelkezésre. „Így az utasításba belekerült egy kis önkritika is. Például az, hogy az előítéletesség, amely a kutatások szerint jelen van az állományban, elfogadhatatlan és tenni kell ellene, ez az intézkedés célja.”

Más a valóság az utasításhoz képest?

Egy név nélkül nyilatkozó rendészeti szakember, hivatásos rendőr szerint viszont a decemberi ORFK-utasítás semmit újat nem mond. "Jó lenne tudni, miért adták ki az utasítást. Ugyanis egy tavaly tavaszi utasítás már előírta azt, hogy miként kell a rendőrnek a kisebbségekkel tartani a kapcsolatot" - mondta a szakember. Szerinte a kitűzött cél sem újkeletű, hiszen az, hogy előzzük meg a bűnt, nem mostani szlogen.

A szakember szerint felesleges erre egy külön utasítás, elég, ha a hivatásos betartja az etikai kódexben is szereplő emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve hangsúlyozta, hogy az a normális eset, ha a rendőr mindenkivel szemben - az egyenlő bánásmód elve alapján - intézkedik, aki megsérti a törvényt. Megjegyezte azt is, hogy ha a felderítésekbe szakmai tanácsadóként bekapcsolódik a kisebbségi összekötő, akkor a közösségén belül elveszíti a tekintélyét. Mindehhez megosztotta az egyik szakmai tapasztalatát is. „A kisrendőröktől a főnökeik - mint arról nekem többen beszámoltak - kimondva vagy kimondatlanul, azt várják el, hogy erőteljesen, keményen lépjenek fel azokkal szemben, akik elkövetnek valamit, és szó sincs arról, hogy támogatóan, a közösség részeként intézkedjenek az állampolgárokkal szemben.”