Jóri András köszöntőjében úgy fogalmaz, hogy lesz miről írnia, a témák is kínálkoznak. Példaként említette, hogy a legutóbbi operaházi tüntetés felvételein sok kitakart arcú rendőrt látni, illetve „félelmetes volt hallani, ahogy a forrásait védeni igyekvő újságíróval kapcsolatban emlegették miniszteriális szinten a levéltitoksértés bűncselekményének lehetőségét”.

Jóri Andrást 2008 végén választották meg adatvédelmi biztosnak, Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölte erre a pozícióra. Erről a munkájáról azt írta: „az adatvédelem a 2000-es évek első felében súlyos presztízsveszteséget könyvelhetett el. Az adatvédelem elszabadult, öncélúvá válva a másik információs alapjog, a közérdekű adatok nyilvánosságát fenyegette. A legfőbb célom az volt, hogy változtassak ezen”.

Az ombudsmani megbízatásához hozzátette: „a három évtől most búcsúznom kell. A vég szép volt: el nem bírált alkotmánybírósági beadványaimat továbbítottam az azokat talán újra benyújtó országgyűlési képviselőknek; tavalyi utolsó ülésnapján az Alkotmánybíróság pontot tett a hódmezővásárhelyi szégyenlista ügyére is, elfogadva az indítványomat és megsemmisítve a város rendeletét”.

Jóri András átlátszó üveg mögött

Stiller Ákos

„Ami azonban január első napjaitól történik, arról nehéz lenne indulatok nélkül írni: a munkajogi szabályok durva megsértése, a méltánytalan bánásmód jól jellemzik az „átszervezést”. Valami azonban maradt, és erre, volt kollegáimmal együtt, büszke lehetek: megőriztük az intézmény nevét és hitelét – a jogállami adatvédelem visszaállítását követően annak működése rossz emlékek nélkül lesz folytatható” – fogalmazott Jóri András.

Jóri András hétfőn közölte: jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Péterfalvi Attilával, az adatvédelmi hatóság elnökével szemben, mert utóbbi több sajtónyilatkozatban is azt állította, hogy nem volt hajlandó részt venni a hivatal átadás-átvételi eljárásában.