Andor László a Világgazdaságnak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy bár "nem örömteli", hogy az EU intézményei ilyen intenzitással és ilyen megvilágításban foglalkoznak Magyarországgal, de csak olyan témák szerepelnek a napirenden, amelyeknél van lehetőség a korrekcióra, igaz, a túlzottdeficit-eljárás esetében a teljes kiküszöbölése hosszabb időt igéyel.

A magyar EU-biztos elmondta, bár több uniós tagállam ellen is folyik a túlzottdeficit-eljárás, Magyarország volt az egyetlen, amelyről a Bizottság megállapította, hogy nem tudott, vagy nem akart eleget tenni az uniós elvárásoknak, és emiatt az eljárást egy újabb fázisba kell léptetni. Andor László azonban kiemelte, több biztos is amellett érvelt, hogy a döntés méltányos és arányos legyen, illetve ne járjon olyan szociális következményekkel, amelyek a polgároknak jelentenének aránytalanul nagy terhet a kormányzati hibák miatt.

Elmondása szerint az EB ülésén nagy hangsúlyt kapott a nyugdíjkérdés, többen "költségvetési trükknek" nevezték a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását. A Magyarországgal kapcsolatos másik, Brüsszelben vitatott téma a magyar alkotmány kérdése, ám a pénzügyi és alkotmányos kérdéseket a Bizottság igyekszik szétválasztani egymástól.

Andor László

AP / Virginia Mayo

"Az ország megítélését könnyű elrontani, és utána nehéz újra megjavítani" - mondta a magyar EU-biztos, aki úgy vélekedett, hogy Magyarország a több szempontból is sikeres féléves EU-elnökséget nem tudta felhasználni arra, hogy hosszabb távon javítsa az ország megítélését és erősítse nemzetközi befolyását. Az ország megítélésével kapcsolatban Andor azt mondta, tudatosítani kellene, hogy a kormány az újszerű, rendhagyó lépéseivel nem mintát szolgáltatott, hanem "egyes esetekben európai jogba ütköző, más esetekben az európai értékrendet megkérdőjelező magatartásról" van szó.

A magyar biztos bírálta a munkanélküli-segély jogosultsági idejének három hónapra rövidítését, mely - bár nincs rá közösségi jogszabály, de - eltér az uniós normáktól és "se nem ésszerű, se nem méltányos, pláne a jelenlegi válság körülményei között".

A brüsszeli következményekkel kapcsolatban Andor László úgy vélekedett, hogy bár nem tartja valószínűnek Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférésének korlátozását, de az felvetődött, hogy "jövő év januártól vissza lehet vonni az uniós kötelezettségvállalást a Kohéziós Alapnál, amennyiben a magyar gazdaság makropálya-korrekciója nem történik meg".

Arra, hogy korábban Róna Péter közgazdász felvetette, hogy akár a jelenlegi magyar EU-biztosból lehetne Orbán Viktor utóda egy szakértői kormány élén, Andor László azt válaszolta, ez mindössze egyetlen ember spekulációja. "Amellett, hogy nagyra értékelem Róna Péter közgazdasági elemzéseit, a magam részéről mindenképpen szeretném végig - 2014 novemberéig - kitölteni EU-biztosi megbízásomat, méghozzá maximális erőbedobással" - mondta Andor.