A Magyar Kórházszövetség számításai szerint a kötelező béremelés, bérminimum-juttatás, illetve a bérkompenzáció miatt az intézmények összesen több, mint tízmilliárdot buknak. Legalábbis egyelőre nem tudni, miből pótolná a kormány a kórházaknak ezt az összeget. Mivel nem kaptak erre fedezetet, de törvényi kötelességük kifizetni a dolgozókat a szövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságához fordult.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke lapunknak azt mondta: szinte intézményekre lebontva eljuttatták a Nefmihez, mennyi pénzt jelent mindez. „Nem csak az a kérdés, hogy honnan kapjuk meg ezt az összeget, hanem az is: miként. Ha ugyanis különjuttatásként, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nem tud beépülni a rendszerbe, ugyanis nem biztos, hogy teljes és egységes lesz a kifizetés.”

Termeljük újra az adósságot!

Rácz, aki a Veszprémi Kórház főigazgatója is egyben, saját intézményéről annyit árult el: 300 milliós plusz kiadást jelent a kompenzáció kifizetése, és „mivel a dologi kiadásainkon nem tudunk spórolni, valószínű, hogy adósság formájában fog majd ez a pénz jelentkezni”. Ez egyébként már csak azért is ördögi kör, mert a kormány év végén valamelyest konszolidálta az intézmények összadósság-állományát, ami most újratermelődhet, ha nem sikerül rendezni a helyzetet.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnöke lapunknak azt mondta: nem reprezentatív felmérést végeztek, amelyben "számos intézményt" megkérdeztek arról, a bérkompenzáció miatt mekorra hiánnyal számolnak. Bár ő konkrét számokat nem akart mondani, azt elárulta: mindenhol 4 és 7 százalék között mozog a keletkező hiány. "Reméljük, hogy a problémát még időben jeleztük a minisztériumnak, és lesz idejük rendezni a kérdést" - fogalmazott Ari.

Egyelőre nem tudni, honnan érkezik forrás az egészségügybe a kötelező bérkompenzációra

Dudás Szabolcs

Több lapunknak nyilatkozó kórházvezető is abban reménykedik, hogy a struktúraváltással majd felszabadulhatnak olyan összegek, amelyeket utólag visszaosztanak a megmaradt intézmények között. Egyikük azt mondta: a legegyszerűbb módja a spórolásnak az lenne, ha elküldenék a dolgozók egy részét, „ám amíg ez számos területen működhet, az egészségügyben a rendszer totális megroggyanásához vezetne. Itt minden orvost és nővért meg kell tartani, olyan nagy a munkaerőhiány”.

Egy másik intézményvezető saját kórháza kapcsán közel 124 millió forintra tette a bérkompenzáció és a kötelező béremelés terhét, „és ez biztosan adósság formájában jelentkezik majd, semmi másból nem lehet már lefaragni”. Ráadásul mivel megszűnt az adójóváírás, és megemelkedett az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a februári fizetési papírok kellemetlenül érinthetik a dolgozókat. Úgy tudjuk, átlagosan 7-10 ezer forinttal vihetnek kevesebbet haza.

Tudnak róla

Az idén a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál a minimálbér összege 78 ezer forintról 93 ezerre nőtt, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak úgynevezett garantált bérminimuma pedig 94 ezerről 108 ezerre emelkedett. Az intézmények még nem tudják megítélni, hogy ez mekkora többletterhet ró rájuk. Ez nem csak az egészségügyi dolgozókat hozhatja nehéz helyzetben, de a kórházak beszállítóit is. A takarító cégeket tömörítő Magyar Tisztítás-Technológiai Szövetség például már tavaly év végén nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a bérkompenzációt számos tagjuk nem fogja tudni előteremteni, ami miatt alacsony képzettségű emberek tömege kerülhet utcára.

Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős államtitkárságát is, ahol írásban annyit közöltek: ismerik az egészségügyi dolgozók adóváltozással kapcsolatos jövedelemproblémáját. „Az Államtitkárság az ügy megnyugtató rendezése érdekében egyeztetéseket folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amelyek még jelenleg is zajlanak. A bérkompenzáció részleteiről a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes tájékoztatást adni.” Az NGM cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre, szerda este azonban közleményt adott ki.

Az NGM máshogy látja

"A költségvetési formában működő szervezetek esetén - ide tartozik az egészségügyi intézmények túlnyomó többsége - a bruttó bérek változatlanok, itt minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik" - olvasható az NGM közleményében. Hozzátették: ezáltal nettó keresetveszteség tehát nem lehetséges.

A közleményben az NGM rögzíti: a "kiszervezett", nem költségvetési szervi formában működő egészségügyi intézmények - mint formálisan a magánszférába tartozó szervezetek - választhatnak, így vagy végrehajtják a magánszférára vonatkozó elvárt béremelést - és ez esetben az 5 százalék feletti béremelés munkáltatói többletköltségét a szociális hozzájárulási adóból leírják -, vagy visszaalakulnak költségvetési szervvé - és akkor a munkavállalók jogosultak lesznek a kompenzációra.