„Politikai feltétel szabása pedig nem elfogadható” – jegyezte meg Martonyi János újságíróknak az Országgyűlésben kedden, miután az Európai Ügyek Bizottsága meghallgatta a Magyarország ellen még januárban indított kötelezettségszegési eljárásokról. A külügyminiszter ezzel arra utalt, hogy Magyarország és az Európai Bizottság még mindig nem tudott megegyezni a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentéséről és a bírók nyugdíjazásáról, ám szerinte ezt nem szabhatná az EU az IMF-hitel feltételeként.

A parlament illetékes bizottsága a külügyminisztérium kérésére kedden zárt ülésen tárgyalta a kötelezettségszegési eljárások kérdését. Az ülést követően Martonyi közölte: még mindig nem tudják pontosan, melyek azok az előfeltételek, melyek az IMF-tárgyalásokhoz szükségesek. Megerősítette, hogy a magyar kormánynak továbbra is határozott szándéka, hogy mielőbb tárgyaljanak a készenléti hitelről.

Összenőtt, ami nem függ össze

Az IMF-hitel és a kötelezettségszegési eljárások ugyan elvileg nem függnek össze, de mivel az IMF csak akkor ül le a tárgyalóasztalhoz a magyar kormánnyal, ha az Európai Bizottság zöld utat ad, a tárgyalások megkezdése a kötelezettségszegési eljárások kimenetelétől függ – közölte a brüsszeli tárgyalásokra rálátó forrás a hvg.hu-val. Az Európai Bizottság pedig a végsőkig elszánt, hogy a három kérdéses ügyben - a jegybanktörvény, a bírók nyugdíja és az adatvédelmi hivatal kérdésében - elérjék a kritikus részek módosítását az érintett törvényekben.

Martonyi ugyanakkor a bizottsági ülés után úgy fogalmazott: ha egy-két kérdésben nem tudnak megegyezni, akkor „az a megoldás”, ha az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. „Amit nem szabad megtenni, az az, hogy ezt az egy-két kérdést összefüggésbe hozzuk a hitelmegállapodással” – tette hozzá.

Martonyi János külügyminiszter

Túry Gergely

A külügyminiszter úgy látja, az MNB függetlenségének kérdését rendezni tudják, a bírák nyugdíjának vitatott kérdése pedig szerinte „nem olyan kérdés, amely a gazdaságpolitikát érinti”, majd rögtön utána hozzátette, hiba lenne ilyen politikai feltételeket támasztani. A hvg.hu kérdésére Martonyi ugyanakkor azt mondta, hogy a jegybankelnök fizetésének kérdésében továbbra sincs elmozdulás, a magyar kormány kitart a véleménye mellett. Úgy tudjuk, a kormány a napokban elküldte Brüsszelnek azt a tájékoztató levelet, melyben azzal érvel, hogy a jegybankelnök fizetése egy átfogó közigazgatási reform részét képezi, mivel a közigazgatásban dolgozók fizetését átfogóan rendezik. Jelenleg ez a kérdés az első szakaszban van, vagyis adminisztratív kérdés-válasz zajlik Brüsszel és Budapest között.

A bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóságot illetően ugyanakkor a második szakaszban jár az ügy, vagyis ha Brüsszel nem tartja kielégítőnek a magyar kormány válaszait a kérdésben – melyet a kormány a határidő előtt, március 30-án már elküldött -, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, az Európai Bizottság a végsőkig kitart és nem enged egy kérdésben sem. "Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel igyekszik érvényt szerezni" annak, hogy Magyarországon érvényesüljenek az Európai Unió alapértékei - írta a hvg.hu-nak az unió alapjogi biztosságának sajtóosztálya már januárban is, utalva arra, hogy az EU-nak nemcsak törvényességi, jogi, hanem politikai aggályai is vannak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes korábban azt mondta: a "bírák nyugdíjazásának átmeneti idejével kapcsolatban nincs módosítás", a bizottságnak ugyanis ezúttal is jelezték, hogy a bírák nyugdíjazásának kérdését továbbra is a nyugdíjreform és nem az igazságügyi reform részének tekintik és a jövőben a közszféra más foglalkoztatottjaira - a kormánytisztviselőkre, a rendőrökre és a katonákra - is hasonló szabályozást terjesztenek ki.

Az adatvédelmi hatóságot érintő szabályokat április elején írták át. A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését.

Brüsszel elemzi a válaszokat

Előrelépés legkorábban a jövő hét közepén lehet, ha az Európai Bizottság napirendre veszi a kérdést a soron következő ülésén. Kedden az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének szóvivője azt közölte: még elemzi az Európai Bizottság azokat a válaszokat, amelyeket a magyar hatóságoktól kapott a kötelezettségszegési eljárások keretében küldött levelekre. A testület az április 7-i határidőre megkapott minden választ, benne "minden szükséges információt, amelyet kért" - erősítette meg a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján Olivier Bailly. Azt mondta, a végrehajtó szervnél most azon dolgoznak, hogy a lehető leggyorsabban elemezzék a válaszokat. Bailly reményét fejezte ki, hogy szilárd jogi alapokon álló értékelés születik, és az alapján a bizottság a következő hetekben döntést hozhat a kötelezettségszegési eljárások ügyében.

Nem érezhető különösebb sértettség az IMF részéről, de a tárgyalások nem könnyűek - mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, az IMF-fel tárgyaló delegáció tagja a Privátbankár.hu-nak adott interjújában hétfőn. Az államtitkár elmondta, az IMF lényegében az Európai Bizottságra hagyja az előfeltételek tárgyalását, így a pénzügyi-finanszírozási megállapodásnak egyelőre politikai akadályai vannak. Pleschinger reméli, hogy a Bizottság végül csak a jegybank ügyével foglalkozik komolyan, és "elengedi" a bírák nyugdíjazását és az adatvédelmi ombudsman körüli problémákat, mivel ezek "sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nemigen kapcsolhatóak". Ugyanakkor hozzátette, készek ezekről is egyeztetni.

Az Európai Bizottság még januárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen három témában. Ezek közül kettőben - a bírák nyugdíjazásával és az adatvédelmi hivatal függetlenségével foglalkozóban - március elején továbblépett, és a válaszadásra április hetedikét szabta határidőnek. Ugyanekkorra várt választ az igazságszolgáltatás, valamint a jegybank függetlenségével kapcsolatos, tisztázó információkat kérő uniós levelekre. A kormány jóval határidő előtt, március 30-án elküldte válaszait valamennyi témában.