A nyilatkozatban, amely a Szombat májusi számában jelenik meg, de a szövegét a szerkesztőség szerdán eljuttatta az MTI-nek, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke különösen aggasztónak találja, hogy a tiszaeszlári vérvád felemlegetése, és ezzel együtt a felszólalásban említett súlyos összeesküvés-elméletek a Parlament falai között hangzottak el.

Mint azt a már a www.szombat.org honlapon is olvasható cikkben mondták, a jobbikos megszólalás a magyar törvényhozás hitelességét is támadja, a közbeszédet meghatározó politikusoknak pedig fokozott a felelősségük azért, hogy szembeszálljanak a gyűlöletkeltéssel. A politikai indulatkeltés olyan fejlemény, amelyet a magyar törvényhozásnak és az egész társadalomnak komolyan kell vennie, teljes elutasítással kell fogadnia - mutattak rá.

A három egyházi vezető annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az egyházaknak "volt és van is szerepük" a gyűlölet és a babonák lebontásában. Emlékeztettek arra, hogy a megvádolt zsidó emberek védőügyvédje a kor egyik vezető politikusa, Eötvös Károly író volt, aki a Tiszántúli Református Egyházkerület tisztviselőjeként is tevékenykedett.

Szóltak arról is, hogy "röviddel a holokauszt-emléknap után fontos (...)emlékeztetnünk azokra a helytállókra is, akik keresztény/keresztyén hitüktől vezérelve, életüket sem kímélve" mentették a zsidó embereket a vészkorszakban. Köztük van boldog Salkaházi Sára nővér, aki a Duna-parton halt mártírhalált, az Auschwitzban meggyilkolt, Budapestről elhurcolt Jane Haining skót református misszionárius és Sztehlo Gábor evangélikus lelkész is - sorolták.

Az életük, akárcsak az egyházi vezetőknek a gyűlöletkeltés elleni megszólalása - tették hozzá - a bibliai parancsot követi: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" Úgy fogalmaztak: "Hitünk, emberségünk semmilyen körülmények között nem fér össze az antiszemitizmussal, a vallási közösségek, népcsoportok elleni gyűlöletkeltéssel."

A vérvád parlamenti felemlegetése, és az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés ellen is felszólalt Erdő Péter a budapesti Élet menete megmozduláson, Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke pedig a Terror Háza Múzeum előtt a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából mondott beszédet.

A katolikus, a református és az evangélikus püspökök április 19-én közös állásfoglalásban emeltek szót a tiszaeszlári vádak parlamenti megismétlése ellen. "A látványos, alkalmi megszólalások mellett lelkipásztoraink, egyháztagjaink a szeretetparancs folyamatos hirdetésével és megélésével a mindennapokban is tesznek a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés ellen" - jegyezték meg.

A jobbikos Baráth Zsolt az Országgyűlésben április 3-án napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg 1882-ben, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalásra reagálva Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint". Az LMP és az MSZP a felszólalás miatt felszólította Baráth Zsoltot, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról. A beszéd miatt tiltakozását fejezte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. 

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban - április 11-én nyilatkozatában a leghatározottabban elítélt minden olyan megnyilatkozást, amely - akár nyíltan, akár burkoltan - bármely, Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul.

A Központi Nyomozó Főügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Tiszaeszlár 130 éve című parlamenti felszólalás ügyében. Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője tett feljelentést. A tiszaeszlári vérvád a magyar antiszemitizmus egyik leggyakrabban visszatérő rágalma, amely egy 19. század végi perre utal. A tiszaeszlári zsidókat azzal vádoltak meg, hogy rituális célból meggyilkoltak egy keresztény lányt, Solymosi Esztert.