Az új szabályozás szerint valamilyen kerettanterv kötelező, az állam ezáltal garantálja, hogy minden kisgyermek az ország bármely pontján megszerzi azokat a műveltségtartalmakat, melyeket fontosnak tartunk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a köztévé Ma reggel című műsorában.

Az oktatási államtitkárság vállalta, hogy kidolgoz két kerettantervet, de ha valamilyen szervezet, iskola, egyesület benyújt valamilyen más kerettantervet, akkor - ha azt elfogadják - annak alapján is lehet majd tanítani - tette hozzá. Példaként említette, hogy vannak olyan alternatív iskolák, melyek saját utat járnak, biztosra vette, hogy ezeknek is lesz külön kerettantervük, de ezeknek is tartalmazniuk kell a Nemzeti alaptantervben foglaltakat.

A kerettanterveken és az azokat megtestesítő tankönyveken óriási hangsúly lesz, mert azokban kell szerepelni mindazon ismereteknek és értéktartalmaknak, melyeket elvárunk - mondta Hoffmann Rózsa. Eddig egy értéksemleges mezőben volt az oktatás, ami paradoxon, hiszen értéktartalmak nélkül nem lehet nevelni, az mindig értékalapú.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy mindettől óriási megújulást várnak. Az eredmény nem lesz kézzelfogható egyik napról a másikra, de szerinte a történelmünk már bizonyította, hogy egy közös értékekre helyezett oktatási rendszer tízéves perspektívában csodákat tud művelni. A klebelsbergi reformokra célzok, melyek bebizonyították, hogy egy kivéreztetett országot is talpra lehet állítani az oktatás és a kultúra segítségével – fogalmazott Hoffmann Rózsa.

Arra a felvetésre, hogy a Magyartanárok Egyesülete kifogásolta, miszerint Wass Albert, Szabó Dezső és Nyírő József bekerült a Nemzeti alaptantervbe, azt mondta, hogy az alaptantervet 150 szakember készítette, ezért nem szerencsés ideológiai alapokon kritizálni a munkájukon.

Soha nem volt, és soha nem lesz az emberek között teljes egyetértés irodalmi műveket illetően. Így elfogadta azoknak a szakembereknek a véleményét, akik szerint ezek a szerzők olyan nagy hatást gyakoroltak a magyarok gondolkodására, világlátására, hogy ott van a helyük a Nemzeti alaptantervben. Ez nem politikai kérdés – tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói nyílt levélben fordultak hozzá az intézmény körüli bizonytalanság miatt, Hoffmann Rózsa azt mondta, ilyen alapon mind a 28 állami egyetem és felsőoktatási intézmény hallgatói is megkérdezhetnék, mi lesz velük, hiszen a felsőoktatás nagy átalakítás napjait éli.

Ez szül olyan bizonytalanságot, mely kedvez a téveszméknek és a tévhírek terjedésének is. Elég nagy badarság lenne, ha ennek az országnak olyan oktatást irányító államtitkára lenne, akinek egyáltalán eszébe juthatna, hogy a Corvinust meg kell szüntetni.

Arról van szó, hogy olyan tárgyalássorozatot folytatunk az összes felsőoktatási intézménnyel, közösen keressük azokat az utakat, amelyekkel orvosolni lehet az elmúlt 15 évben felhalmozott számtalan problémát – mondta az államtitkár. Egyértelművé tette, hogy a Corvinus megmarad, mint ahogy a vidéki egyetemek és főiskolák is megmaradnak, legfeljebb a kapacitás szűkül.