„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leveles szavazásban jobban bíznak az emberek, mint az elektronikus szavazásban, holott a visszaélések statisztikái nem azt bizonyítják, hogy az elektronikus szavazás biztosítana nagyobb visszaélésre lehetőséget” – mondta a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital munkatársa. A választási szakértőt annak kapcsán kerestük meg, hogy vasárnap Orbán Viktor Chicagóban közölte: hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson.

A leveles választás ezúttal nem valami unortodox magyar találmány, hiszen számos külföldi államban, például az Egyesült Államokban és Szlovákiában is ismert eljárásról van szó. Ilyenkor törvényben rögzítik, hogy a választás előtt hány napig lehet feladnia postán az előzetesen már regisztrált választónak a szavazólapot. S bár ez az eljárás népszerűbb a szavazók körében, mint az elektronikus szavazás, László Róbert szerint a visszaélésekre lehetőséget adhat, hogy a szavazólap túl sok kézen, azaz postai alkalmazotton megy keresztül, mire célba ér.

Székely asszonyok a Várban. Népművészet

MTI - Kovács Attila

Sérülhet a szavazategyenlőség elve

Léteznek ugyan más megoldások is a határon túliak szavazására. Nagy-Britanniában például lehetőség van meghatalmazni valakit a szavazatleadásra, de ez az eljárás László Róbert szerint Magyarországon teljesen elképzelhetetlen lenne. Ebben az esetben nincs garancia arra, hogy az amúgy titkos választáson a megbízott arra a jelöltre teszi le a voksát, amire a megbízó szeretné. „A briteknél ennek van hagyománya, ott ez elég jól működik” – fogalmazott a szakértő.

A leveles szavazást általában akkor alkalmazzák, ha a lakóhelyétől távol szavaz valaki, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy az illető külföldön él. „A lakóhelytől távoli szavazás eddig Magyarországon úgy működött, hogy például egy Kiskunfélegyházán élő debreceni állampolgár – megfelelő igazolással – szavazhatott Kiskunfélegyházán, de csak az ottani jelöltre és az ottani területi listára. Így azonban nem a saját jelöltjére szavazott, hanem arra, ahol éppen tartózkodott. Csak remélni lehet, hogy erre a problémára az új választási eljárásról szóló törvény valamilyen megoldást kínál majd” – magyarázta László Róbert, hozzátéve: a leveles szavazással viszont már megoldható lenne, hogy a saját jelöltjére szavazhasson a magyar választó, éljen az akár belföldön, akár külföldön.

Noha az új választási eljárási törvényre még várni kell, azt már tudjuk, hogy külföldön nem lesznek választókerületek, a határon túl élők kizárólag az országos listára szavazhatnak majd. Csakhogy ez többek szerint aggályokat vet fel, hiszen így a belföldön élőknek két szavazatuk lesz, míg a külföldön élőknek csak egy. Elvileg tehát ezáltal sérülne az egyenlő választójog elve, de a szakértők véleménye megoszlik abban, hogy ennek lenne-e bármilyen következménye. „Vannak, akik úgy ítélik meg, hogy ha numerikusan eltér a szavazatszám, akkor sérül ez a jog és nemzetközi egyezményeket is sért, emiatt pedig Strasbourgban később megüthetjük a bokánkat” – utalt László Róbert egy esetleges perre a nemzetközi bíróságon.

Mások szerint emiatt kár aggódni, hiszen nem a magyar választási eljárás lenne az egyetlen, ahol eltérőek a szavazatszámok. Hasonló a helyzet Olaszországban és Portugáliában is a külföldön élő állampolgárok esetén. Persze az, hogy az olasz vagy portugál eljárás miatt még nem ment el senki sem Strasbourgig, nem jelent „védettséget” egy esetleges elmarasztaló bírósági döntés ellen. Korábban egyébként a Fidesz frakcióvezetőjeként még Lázár János is arról beszélt, hogy az eltérő szavazati jog alkotmányos aggályokat vethet fel, László Róbert szerint erről már szó sincs, hiszen az új alaptörvény lehetővé tenné a numerikus eltérést.

Kis esély

Új törvény hiányában számos kérdés még egyáltalán nincs tisztázva a magyar eljárással kapcsolatban. Így például nem tudni, lehet-e majd szavazni külföldön élő jelöltre. László Róbert szerint valószínűsíthető, hogy a külföldi választókerületek híján az idegenben élő jelölt legfeljebb az országos listára kerülhet majd fel. Ebben az esetben kérdés, vállalják-e a pártok, hogy olyan személyt jelölnek a parlamentbe, aki nem csak magyar állampolgár. A kinti választókerületek hiánya miatt a szakértő azt sem tartja valószínűnek, hogy a külföldön élő állampolgárnak jelöltállítási joga lesz majd a készülő törvény értelmében.

Izgalmas kérdés az is, mennyiben befolyásolhatják majd a külföldi szavazók a magyar választás kimenetelét. László Róbert szerint elméletileg előállhat olyan helyzet, hogy a határon túliak voksa döntő lehet, de ennek igencsak kicsi az esélye. A 199 parlamenti mandátumból 106 belföldön, egyéni választókerületekben dől majd el, így ezekre semmilyen hatással nem lesznek a külföldi szavazatok. „Marad 93 listás mandátum, de oda is három különböző helyről érkeznek majd a szavazatok. Egyrészt lesznek a magyarországi listás szavazatok, másrészt az egyéni kerületekből, azaz belföldről érkező töredékszavazatok, s csak harmadrészt a határon túli voksok. „Mindez tehát azt jelenti, hogy ha lesz 5 millió magyarországi listás szavazat, a töredékből 2-3 millió hozzájön, az már 7-8 millió. Ha ehhez bejön legfeljebb 500-600 ezer külhoni szavazat, az sem éri el az össztömeg tíz százalékát. Számításaink szerint szélsőséges esetben tehát 4-5 mandátumot fordíthatnak át a külhoni voksok, de ha hasonló arányban szavaznak határon innen és túl, akkor meg semmit nem számít ez. Csak akkor lesz jelentősége, ha belföldön egészen mást akarnak a választók, mint külföldön” – magyarázta a választási szakértő.

Hányan vannak és kiket szeretnek?

Előre azt sem igazán lehet megjósolni, hányan szavaznának levélben külföldről, hiszen nincsen pontos nyilvántartás arról, mekkora lehet az elmúlt évtizedekben kivándorolt tömegek száma. A Political Capital egyik tanulmányában milliós nagyságrendű potenciális szavazóról ír, mivel több százezres nagyságrendű volt az elvándorlás a második világháborút, valamint az 1956-os forradalmat követően, ráadásul a rendszerváltást megelőző évtizedben is lezajlott egy számottevőnek nevezhető kivándorlási hullám. Ugyanez a tanulmány emlékeztet arra, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok alapján 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 1,5 mlllióan, 2006-ban Kanadában 315 ezren, Ausztráliában pedig 67 ezren vallották magyar származásúnak magukat. „A Latin-Amerikában élő magyarok számára vonatkozóan 33 ezertől 133 ezer főig a legkülönbözőbb becslésekkel találkozhatunk, és az Izraelben élők száma is elérheti a százezret. A Kárpát-medencén kívüli európai országokban pedig mintegy 290-350 ezer magyar él. Ők persze nem feltétlenül mind magyar állampolgárok, a bizonytalanság épp abból adódik, hogy a magyar állam semmilyen adattal nem rendelkezik a diaszpórában élő állampolgárainak lélekszámáról.”

Kérdés, melyik párt számára lenne előnyös a határon túliak szavaztatása. A HVG és a Political Capital megbízásából a kolozsvári Kvantum Research által tavaly év végén, a körülbelül 1,1 millió választókorút felölelő romániai magyar közösségben készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók fele nemcsak a magyarországi választásokon nem kíván részt venni, hanem az állampolgárság felvételének könnyített lehetősége sem mozgatja meg. További 4 százalék azok aránya, akik már megszerezték a magyar személyi igazolványt, voksolni azonban nem szándékoznak. Bár a felmérés azt mutatja, hogy az erdélyi magyarok körében „a Fidesz elsöprő támogatottsága megkérdőjelezhetetlen” (a választani akarók 56 százaléka), meglepetés, hogy a Jobbikra annyian sem szavaznának, mint az MSZP-re: míg előbbire a választani akarók 4, utóbbira 3 százalékuk adná a voksát.