A Jobbik még májusban kezdeményezte a "Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító" országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, ezt a többi ellenzéki párt képviselője is támogatta aláírásával.    

Azonban míg a korábban hatályos szabályozás szerint a vizsgálóbizottság létrehozásának egyetlen feltétele a képviselők egyötödének támogatása volt, addig az új országgyűlési törvény már azt is kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre.

Az új országgyűlési törvény emellett azt is meghatározza, hogy nem jöhet létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, illetve nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre.

Kövér László arra kért választ az alkotmányügyi bizottságtól, hogy a feltételek meglétét a parlamenti eljárás melyik szakaszában kell vizsgálni, szükséges-e külön dönteni a tárgysorozatba vételéről, vagy pedig automatikusan tárgysorozatba kerül a javaslat és a később, a bizottsági vagy plenáris üléseken vizsgálják az országgyűlési törvényben foglalt feltételetek teljesülését.

Az alkotmányügyi bizottság hosszas vita után, a kormánypárti képviselők támogatásával, a jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselők elutasítása mellett arról fogadott el általános érvényű állásfoglalást, hogy a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló határozati javaslatok tárgysorozatba vételéről a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság, vagyis az alkotmányügyi bizottság dönt.

Az állásfoglalás szerint, ha a kezdeményezés nem felel meg az országgyűlési törvényben foglalt feltételeknek, akkor nem vehető tárgysorozatba, ha viszont megfelel, akkor a tárgysorozatba vétel nem tagadható meg. Az ülésen a jobbikos Staudt Gábor és Gyüre Csaba, az LMP-s Schiffer András és az MSZP-s Ipkovich György is úgy érvelt, hogy legyen automatikus a tárgysorozatba vétel, és a parlament plenáris ülésén döntsenek az ügyben, ne pedig bizottsági ülésen.    

A KDNP-s Rubovszky György viszont azt hangsúlyozta: nincs olyan szakasz az országgyűlési törvényben, amely kiveszi az általános eljárás alól a vizsgálóbizottságokat, ezért ugyanúgy kell eljárni, mint egy "sima" határozati javaslat esetén.

Gyöngyösi Márton, a bizottságot több párttársával együtt kezdeményező jobbikos politikus a testület ülése után újságíróknak azt mondta: a házelnök és az alkotmányügyi bizottság közötti "pingpongozás" csak arról szól, hogy "ki legyen a hóhérja" a vizsgálóbizottságnak.

Staudt Gábor pedig úgy értékelte: az ügy megmutatja, hogy a Fidesz látszatdemokráciát tart fenn, hiszen ugyan elméletileg kötelező létrehozni a bizottságot, gyakorlatilag azonban a feltételek vizsgálata közben mindig el fognak veszni ezek a kezdeményezések. Hozzátette: azt sem tudja, hogy az alkotmányügyi bizottság milyen módon vizsgálja majd meg a feltételek teljesülését, hogyan szereznek tudomást például arról, hogy folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyeket érint-e a vizsgálóbizottság kezdeményezése.

Lázár János, a Fidesz korábbi frakcióvezetője májusban azt közölte, hogy a Fidesz házszabályellenesnek tartja a kezdeményezést, mivel szerintük a felvetett kérdések tisztázására interpellációval, kérdéssel is lehetőség is van.