hvg.hu: Közmunkás-szakszervezetet akarnak szervezni. Miért?

Komjáthi Imre: Az éhségmenet után nem akartunk abba a hibába beleesni, amibe szerintem most sok frissen alakult szervezet, hogy nem tud rendszeres elfoglaltságot nyújtani a tagjainak, csak azt mondja, hogy "jó gyerekek, majd legközelebb is szervezünk egy tüntetést egy-két hónap múlva". Így szépen lemorzsolódik a csapat. És amúgy is érdekvédelemre szerveződtünk. Aztán jött a halmaji eset, amikor kiderült, hogy embertelen körülmények között dolgoztatják a közmunkásokat, és a bérüket sem fizetik ki időben. Végül a figyelemfelhívásunk sikerrel zárult, mert este tíz után egy motoros futár vitte ki mindenkinek a bérét. De sorra jöttek a történetek, hogy hol a bért nem kapják meg a közmunkások, hol embertelen körülmények között dolgoznak, és kiderült, hogy nekik semmilyen érdekvédelmük nincs. Másrészt ezek az emberek semmilyen munkás öntudattal nem rendelkeznek, sőt a maradék méltóságukat is elveszik, ők az „útkaparók”, egy arctalan tömeg. Ezután döntöttük el a szakszervezet megalakítását.

hvg.hu: Mikor alakul meg a szakszervezet?

K. I.: Egy-két héten belül, a jogászaink már dolgoznak rajta.

hvg.hu: Hány tagra számítanak?

K. I.: Ma több mint 150 ezer közmunkás van (jövőre 220 ezernél is többel számol a kormány – a szerk.), az ötezres taglétszámot szeretnénk elérni szeptemberre, de pesszimista becslések szerint is leszünk egy-kétezren. A tagdíj egy darab fémpénz.

Érdekvédelem nélkül: a közmunkásoknak is lehet szakszervezete

Túry Gergely

hvg.hu: De itt még az átlag munkavállalónál is kiszolgáltatottabb emberekről van szó. Miből gondolja, hogy bárki be mer majd lépni? Magyarországon sajnos számos példa van rá, hogy retorzió éri a munkavállalót a szakszervezeti tagság miatt.

K. I.: Mi sem ringatjuk magunkat tündérmesébe, számítunk arra, hogy ezt kézzel-lábbal igyekeznek majd akadályozni. De az a tapasztalatunk, hogy ezek az emberek már minden reményüket elveszítették. Emiatt vállalják az arcukat, mert nincs veszítenivalójuk. Legalábbis nekünk ez volt a tapasztalatunk, amikor elmentünk egy-két helyre kamerával. Aki meg nem, ahelyett pedig mi fogunk konfrontálódni például a polgármesterrel. Bár sokszor az a tapasztalatunk, hogy nem a polgármesterekkel van a baj: ők fizetnének időben, de ők sem kapják meg a pénzt. Így partnerek abban, hogy úgymond mi vigyük el a balhét helyettük, mert ők tehetetlenek.

hvg.hu: Mit tudnak tenni, ha valahol egy polgármester, képviselő a saját földjén dolgoztatja a közmunkásokat, embertelen körülmények között? Főleg, hogy ez – úgy tűnik – akár még törvényes is lehet?

K. I.: Ha törvénytelen, természetesen jogi eszközökhöz folyamodunk. Ha törvényes, a média segítségét kérjük majd, mert az a tapasztalat, hogy ha valahol megjelenik a média, felgyorsulnak a dolgok. Mint legutóbb Rakacán, ahol majdnem éhséglázadásig ment a feszültség a csúszás miatt, de amint bekerült az ügy a hírekbe, már másnap fizetett a polgármester. Ha kellően nagy taglétszámmal rendelkeznénk, le tudnánk ülni a Magyar Önkormányzatok Szövetségével, vagy éppen a kormánnyal is tárgyalni. Akkor már nem mondhatnák, hogy menjünk a bohócügyi államtitkárhoz. Illetve mondhatnák, de akkor rájuk üt vissza.

hvg.hu: Hogy tudnak nyomást gyakorolni? Elképzelhető közmunkássztrájk?

K. I.: A sztrájk nehezen értelmezhető ebben a helyzetben. A sztrájknak ugyanis az a lényege, hogy valamilyen hátrányt okozzon a munkáltatónak, itt meg legfeljebb az ároktisztítást függeszthetnék fel, ez azért – valljuk be – nem lenne túl hatékony nyomásgyakorló eszköz. Ráadásul a Munka törvénykönyvével eleve szűkült a sztrájkjog. Más eszközökkel küzdünk majd, amiket előbb felsoroltam. A nyilvánosság ereje a legnagyobb fegyver: egyetlen polgármester sem szereti, ha ott a média, és ország-világ megtudhatja, hogy nem fizet szegény embereknek, hiszen mégis csak újra akarja majd választatni magát.

hvg.hu: Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan be vannak kötve egy-egy politikai oldalhoz. Önök is?

K. I.: Vállaltan baloldaliak, sőt vállaltan MSZP-közeliek leszünk. Az MSZP az elsők között nyújtott segítséget a menethez, felismerték, hogy ez is egy módja, hogy visszatérjenek a baloldali gyökerekhez. Nem titok, hogy segítik a munkánkat. Mi a baloldal lelkiismerete akarunk lenni: ha nem is elmenni szélsőbal irányba, de minél határozottabban a munkásokat képviselni, és efelé nyomni a szocialista pártot is.

hvg.hu: Lesznek újabb menetek is?

K. I.: November végén lesz egy menet Nógrád megyéből Nyíregyházára, de nem autópályán, vagy főúton, hanem – mi úgy mondjuk – a cselédúton mennénk. Ezt nem is annyira médiaeseménynek szánjuk, hanem tagtoborzásnak. Jövőre viszont, a menet egyéves évfordulóján ismét lesz éhségmenet, de az ország négy-öt pontjáról is mennénk a parlamenthez. Addig is meghívtuk Schmidt Máriát egy szociotúrára a múltkori írása után, hogy lássa saját szemével, hogy élnek a nincstelenek Borsodban. Mert szerintem ő is úgy lesz vele, mint Lengyel László, aki azt mondta: a II. kerületből Kelet-Magyarország nem látszik, és az értelmiség feladata, hogy ezt láthatóvá tegye, különben nagy gond lesz.