A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint a jobbikos Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné előterjesztése alapján az illetékes miniszternek október 31-ig felül kell vizsgálnia a nyugdíjpótlékra való jogosultságot. A pótlékot akkor kell megszüntetnie, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá.

Indoklásuk szerint noha 1991-ben felülvizsgálták a nyugdíj-privilégiumokat, olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok erre.

A felülvizsgálati eljárásban a javaslat szerint öttagú szakértői bizottságnak kell részt vennie, amely döntéseit négy tag egyetértésével hozhatja meg. A bizottság tagjait a miniszter jelölheti ki. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is. A fentiek vonatkoznak az özvegyi jogon folyósított nyugdíjpótlékokra is.

A módosító javaslatot - amelyet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosításáról szóló, a többi között a nyugdíjak adómentességéről is rendelkező jogszabályhoz fűzték - a Fidesz-KDNP és a Jobbik mellett az LMP is megszavazta. A javaslat zárószavazása a jövő héten lesz.

A fideszes és a jobbikos képviselők egy huszonegy évvel ezelőtti törvényen módosítanának, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.

A Jobbik már 2010 júliusában törvényjavaslatot nyújtott be a szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról. Ez volt az első ellenzéki törvényjavaslat, amelyet - 2010 novemberében - tárgyalni kezdett a Ház, de a Jobbik azóta hiába kérte több mint kéttucatnyi alkalommal az Országgyűlésben a napirend kiegészítését és a vita folytatását.

Javaslatuk azt rögzítette volna, hogy az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor a havi jövedelemnek az általános szabályokhoz képest lényegesen alacsonyabb mértékét - egy százalékát - kell figyelembe venni, a csökkentett nyugellátás összege azonban nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél. A kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására fordította volna az ellenzéki párt.

A kormány nevében Halász János államtitkár akkor azt mondta: a javaslat céljait a kabinet támogatja, de az indítvány alkalmatlan azok elérésére. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíj-privilégiumok visszavonását, lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez akár olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel. A hétfőn elfogadott, a kormány által is támogatott módosító javaslat e pótlékok felülvizsgálatát célozza.