A police.hu oldalon közzétett közlemény szerint az NNI felkérésére a TEK több budapesti és vidéki helyszínen összehangolt akció keretén belül intézkedett, és elfogott, majd előállított öt embert.

Az elfogások "az 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben" történtek, melyek nyomozását az NNI Kiemelt Nyomozó Csoportja végzi - olvasható a közleményben, amelyben tudatják, hogy az őrizetbe vettekkel szemben az NNI emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. A nyomozás érdekeire való tekintettel az NNI több információt nem ad az ügyben.

Visszaköszönhet az Aranykéz utcai robbantás

Az MTI információi szerint az elfogott öt ember egyike Portik Tamás, akiről a Heti Válasz Online azt közölte szombat reggel, hogy elfogták az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét.

Portik Tamást Szigethalmon fogták el

MTI/Terrorelhárítási Központ

A Hír TV és a Nol.hu hivatalosan meg nem erősített értesülése szerint Portikot az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet lehetséges felbujtójaként vették őrizetbe. 1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant; négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata Boros Tamás vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffiaügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.

A Nol.hu forrásai szerint az ügy hétterében az állhat, hogy a nemrég elkapott V. László és a számára a gyanú szerint illegális rendőri védelmet biztosító vezető beosztású rendőrök letartóztatása óta egyfajta erő-átrendeződés kezdődött a fővárosi éjszakában, ami alapjaiban változtatta meg az egyes szereplők érdekeltségét. Ahogy az a régmúltban történt ügyek esetében lenni szokott, az egykori jó barátok, bűntársak viszonya az évek múlásával megromlott, érdekeltségük megváltozott, vagy éppen saját bűneik következményei elől menekülve próbálnak előnyt szerezni egykori társuk rovására. Állítólag most sem történt ez másképp - írja a lap.

Elévülés

A Népszabadság 2003 márciusi cikke szerint a hatóságok a gyanúsításban felsorolt bűncselekmények elévülésére tekintettel megszüntették a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, illetve adócsalás miatt indított büntetőeljárást Portik Tamás ellen. Portik Tamás - aki az MTI információi szerint a most őrizetbe vett öt ember egyike - egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója.

MTI/Lakatos Péter

Az Energol szövevényes ügyének nyomozása 1996-ban kezdődött rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Portik Tamás ellen 1997 októberében adtak ki elfogatóparancsot. Másfél évvel később felfüggesztették vele szemben az eljárást. Később olyan hír is napvilágot látott, hogy Dél-Amerikában él, mások Floridában látták. Ezek az értesülések "kacsának" bizonyultak.

A Népszabadság 2003-ban arról írt, hogy "nemrégiben azonban minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani Portikot. A bűncselekmény az adott jogsértésért kiszabható maximális büntetés időtartamának megfelelő idő elteltével elévül. A közel hatéves nyomozás alatt nem gyűlt össze annyi bizonyíték, amennyi a gyanúsítás, Portik esetleges őrizetbe vételének megalapozásához szükséges lenne - írta a lap.

Kármán Irént is ismerte

A 2007-ben bántalmazott riporternő, Kármán Irén is szoros barátságban volt Portik Tamással. A nexust a riporternő sem tagadta, de elhatárolódott egykori segítője, Sándor "Papa" István azon kijelentésétől, miszerint megveretésével az egykori "energolosnak" akartak üzenni támadói.

Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.