Az MSZP szerint a "Fidesz-közeli" vállalkozásokhoz dől a pénz, miközben az emberek azt tapasztalják, hogy rosszabbul élnek mint tavaly.
Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, májusi adatait idézve indokolta pártja álláspontját. Mint mondta: a KSH adatai arról tanúskodnak, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikai lépései "katasztrófa felé viszik az országot".
Magyarország májusban az Európai Unió éllovasává vált, de nem úgy, ahogy azt korábban a kormányfő ígérte, hiszen nem a gazdasági növekedési mutatók alapján, hanem az inflációt tekintve - mondta. Burány Sándor emlékeztetett: a statisztikai hivatal számításai alapján májusban 5,4 százalékos volt az infláció, amely a legmagasabb érték az EU-ban, ahol az átlagos áremelkedés 2,6 százalékos volt.
Az ellenzéki politikus szerint, ha ehhez hozzáveszik azt, hogy a nettó keresetek mindössze 1,7 százalékkal nőttek az ötödik hónapban az előző év hasonló időszakához képest, akkor világosan látszik: mintegy 4 százalékkal csökkentek az átlagkeresetek. Hozzátette: a foglalkoztatottsági adatok is kedvezőtlenül alakultak, a versenyszféra ugyanis elbocsátásokkal reagált az emelkedő adó- és bérköltségekre. Szavai szerint itt 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, amit a tavalyihoz képest négyszer több közfoglalkoztatott sem tudott kiegyenlíteni, így májusban összesen 18 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy éve.
Az Orbán-kormány ígéretével ellentétben tehát "nem jött el a Kánaán", az alacsony és átlagkeresettel rendelkezők is kevesebbet tudnak vásárolni - fogalmazott Burány Sándor. A politikus megjegyezte: "ha meg akarjuk nézni, hogy hova dől a pénz, akkor a Közbeszerzési Értesítőt kell lapozgatnunk, és akkor abban pontosan láthatjuk, hogy éppen mennyit nyertek el a Fidesz háttéremberei".
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
