A Seuso-kincsekkel kapcsolatban a magyar sajtó és a politikusok is évekkel le vannak maradva, egyedül ő ismeri a friss információkat – mondta sajtótájékoztatóján Zelnik István, az Aranymúzeum tulajdonosa, akikről a HVG két hete megírta: a múzeumot is igazgató cége, a Magyar Indokína Társaság Kft. jelenleg is több volt dolgozójának tartozik többhónapnyi elmaradt fizetéssel. Zelnik az elmúlt hetekben azzal került be a hírekbe, hogy „felajánlotta” a magyar államnak, megveszi a Seuso-kincseket, és az állam rendelkezésére bocsátja – amennyiben Magyarország lemond a tulajdonjog iránti igényéről.

Bár Zelnik azt állítja, "A tárgyak hazahozatalához a legmagasabb szinten kérte a magyar kormányzat segítségét”, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkársága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy nincs dokumentálható nyoma annak, hogy az elmúlt két évben a Seuso-kincsek hazahozataláról bárki hivatalosan tárgyalt volna a kormány illetékeseivel.

A kormány nyitott, de tulajdonos

"A magyar állam a Seuso-kincsekkel kapcsolatban továbbra is tulajdonosnak tekinti magát. A kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek és más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról is érdemben a hazai és nemzetközi jogszabályokat betartva egyeztetni" - hangsúlyozta az államtitkárság.

A Seuso-kincsek: Zelnik szerint a magyar állam sem tudja, mi van velük

HVG Archív (1998)

Zelnik István most sajtótájékoztatón akart válaszolni a „megjelent híresztelésekre”. A Seuso-kincsekkel kapcsolatban azt mondta, a magyar kormány, és a sajtó is „évekkel ezelőtti adatokat használnak”, a kulturális államtitkárság „azt sem tudja, hol vannak a kincsek, kinél keresse”. Majd megismételte, hogy a hazahozatalhoz a „legmagasabb szinten kérte a magyar kormány segítségét”, azt azonban nem volt hajlandó konkrétan elmondani, hogy ez milyen keretek között zajlott. Egy újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az Emmi szerint nem kereste meg őket senki, Zelnik nem akart semmit hozzáfűzni, azt mondta, ő Szőcs Gézával beszélt. Zelnik szerint ő megtette a szükséges lépéseket, „a magyar kormány álláspontjára várok” most. A volt államtitkár közleményében azt írta, "lex Seuso"-ra lenne szükség az ügyben.

A sajtótájékoztatón megjelent Martoni András is, akinek Zelnik 1,2 millió forinttal tartozik egy elvesztett munkaügyi pert követően. Martoni nyilvánosan felszólította Zelniket, hogy fizesse ki a pénzt. Zelnik nem reagált érdemben a felszólításra. A HVG értesülése szerint Zelnik a múzeumot is igazgató cége, a Magyar Indokína Társaság Kft. jelenleg is több volt dolgozójának tartozik többhónapnyi elmaradt fizetéssel, akiket a Royal Angkor Alapítvánnyal és az APSARA nevű kambodzsai örökségvédelmi szervezettel közösen tervezett kambodzsai expedíció során alkalmaztak. A szerződő felek terve szerint három év alatt kellett volna egy őserdő által benőtt lelőhelyet feltárni, a projektre Zelnik 980 ezer dollárt ígért. A program azonban idő előtt abbamaradt és több résztvevőt azóta sem fizettek ki. Februárban jogerősen pert nyert Zelnik ellen a korábban Kambodzsában dolgozó Martoni András agrármérnök, akit egy év után, fizetés nélkül rúgott ki Zelnik cége. A bíróság 1,2 millió forint kifizetésére kötelezte Zelniket, aki haladékot kapott az összeg kifizetésére. Azonban már ez a határidő is lejárt.

Gyanús részvényügyletek

Elmaradt fizetését várja Zelnik életrajzának szerzője, Csúri Ákos is, mivel nem kapta meg a kötet bevételéből őt megillető részt. Emellett több eljárás már befejeződött a Magyar Indokína Társaság ellen, többek között a Pharma Press Nyomdaipari Kft., az Epemédia Hungary Zrt. és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat javára ítélt a bíróság milliós kifizetéseket.

Zelnik István saját állítása szerint 14 éves korától gyűjt keleti műkincseket, gyűjteményének nagy részét a 70-es és 80-as években, a hanoi magyar nagykövetség munkatársaként szerezte. Ahogy Arany, ember című életrajzában is olvasható, diplomáciai mentességét kihasználva szállított aranytárgyakat Európába, illetve áron alul cserélt értékes régiségeket a háborúból éppen felépülő Vietnamban. Ötvenezernél is több tárgyból álló magángyűjteményének egy részét 2011-ben tárta a nyilvánosság elé, majd Szőcs Géza akkor kultúráért felelős államtitkár múzeumi rangot adott a Délkelet-ázsiai Aranymúzeumnak keresztelt magángyűjteménynek.

A HVG úgy tudja, Zelnik részvényügyletei körül sincs minden rendben. A múzeumtulajdonos egy korábbi üzletfele, a 76 éves Őrfi Judit 2011-ben tízmillió forint értékben vásárolt részvényt Zelnik a Seychelle-szigeteken bejegyzett cégétől, az Art Investment Corporationtől (ez a vállat a múzeum megnyitása előtt még a Magyar Indokína Társaság 50 százalékos tulajdonosa volt, azonban hamarosan lemondott részesedéséről, mert a Nefmi úgy vélte, egy múzeum engedélyén nem festene jól egy offshore-cég neve). A részvényvásárlási szerződés értelmében a cégnek évi 20%-os hozamot kell biztosítania és „névértékben, a hozadék megfizetése mellett” egy éven belül vissza kell vásárolnia az értékpapírt. Ez a mai napig nem történt meg, és Zelnik minden kapcsolatot megszakított Őrfi Judittal. Emellett a szerződés dokumentációja is szabálytalan volt, mivel Zelnik nem mellékelte a fedezet fogalmának megfelelő dokumentációt. A HVG szerint ez a konstrukció törvénytelen is lehet, sértheti a tiltott betétgyűjtést tiltó jogszabályokat.