Áder János megvizsgálta a választási eljárási törvényt, és megállapította, hogy a választási regisztráció két formáját, a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok feliratkozását semmilyen alkotmányos kifogás nem érte - olvasható az államfő nyilatkozatában.

"A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább" - tette hozzá Áder. "Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között találtam alkotmányosan kifogásolható részeket."

Az államfő szerint "politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen. Ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat, melyhez az ellenzéki pártok hozzám megküldött észrevételeit is mellékelem".

Áder János hozzátette, az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni. Az Alkotmánybíróság elnökének, Paczolay Péternek megküldött részletes indítvány itt olvasható.

Lakcím, kampány és hirdetés

Az államfő szerint alaptörvény-ellenes, hogy a választó a regisztráció során a lakhelyéhez kötött, azaz csak a lakcíme szerint illetékes önkormányzatnál kérheti felvételét a nyilvántartásba. Mint írta, ez különösen hátrányos az ingázó munkavállalónak, vagy az ideiglenesen külföldön munkát vállalónak.

Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel valamilyen oknál fogva nem rendelkező, de ténylegesen itt tartózkodók levélben is regisztrálhatnak. Ez szerinte indokolatlan megkülönböztetést jelent a választók között.

Aggályokat vet fel szerinte az is, hogy nem lehet kampányhirdetéseket leadni kereskedelmi tévében és rádióban, és mozikban. Szerinte ugyanis a választás tisztaságát nem érinti az, hogy milyen médiumon keresztül próbálják a polgárokat befolyásolni.

Aggályos szerinte az is, hogy míg a törvény nem ismeri a kampánycsendet, addig a közszolgálati médiumoknak is megtiltja, hogy a választásokat megelőző 48 órában politikai hirdetést adjanak közre. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a választásokat megelőző hat napban nem lehet közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozni. Ám az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a közvélemény-kutatás is a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása.

Megköszönte a kifogásokat

A köztársasági elnök nyilatkozatában azt is felidézte, korábban arra kérte mindazokat az országgyűlési képviselőcsoportokat, amelyek kritikával illették a törvényt, hogy juttassák el hozzá alkotmányos kifogásaikat. "Függetlenül attól, hogy osztom-e álláspontjukat, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik éltek a lehetőséggel" - tette hozzá.

Áder azt írta, az elfogadott törvény alkotmányosságát "alapos vizsgálatnak" vetette alá, amelyben megvizsgálta elfogadásának módját, illetve alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait is.

"Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét" - írta Áder.

"Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás" - írta a törvény további passzusaival kapcsolatban az államfő.