Az előzetes szakmai egyeztetés nélkül hozott intézkedésekkel a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közleménye szerint azért nem ért egyet, mert azok a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, illetve az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. 

A kormány intézkedései nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, illetve a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását és figyelmen kívül hagyják a családok anyagi teherbíró képességét, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az MRK hozzátette, az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel 2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.

A határozatok a továbbtanulni vágyó fiataljaink közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására, a felsőoktatásból történő forráskivonás pedig ellentétes a nemzetközi trendekkel és nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet - tette hozzá a szervezet.

A felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség újratermelődését - írta közleményében az MRK.

A kormány csütörtöki ülésén tíz pontos javaslatot fogadott el a felsőoktatás átalakításáról. A pénteken bejelentett változások egyik legfőbb eleme, hogy a jövőben csupán a hallgatók 10-20 százalékának lesz ingyenes a képzés. A korábban kiszivárgott tervek szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy csak 10 500 hallgatónak lesz ingyenes a képzés. A keretszám csökkentését azzal magyarázták, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba.

A kormány döntött arról is, hogy aki a közigazgatásban helyezkedik el, annak az állam átvállalja a kölcsönt, a jövőben pedig a cégeknek is lehetővé teszik: aki átvállalja a pályakezdő Diákhitelét, az adókedvezményt kap. Átalakítják a felsőoktatási rendszert is úgy, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, akik kvázi a gazdasági posztot fogják betölteni. A kancellár személyéről az Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma dönt.

Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyal majd. Döntöttek továbbá arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatásra áldoznak majd.

Két új ösztöndíjat is létrehoz a kormány: az egyiket élsportolók kaphatják azért, hogy ne a tengerentúlra menjenek, hanem a magyar egyetemekre járjanak, továbbá az egyetemi sportélet ismét megerősödjön. Létrehoznak emellett egy pedagógus-ösztöndíjat is.