„Komikussá válna a jogállamiság, ha a többség törvényhozó tevékenységének ellenőrzésére hivatott Alkotmánybíróság tagjait kizárólag e többség határozhatná meg” – bírálta élesen egy 1997-es interjúban Salamon László azt az MSZP–SZDSZ-koalíció által felvetett ötletet, hogy az új alkotmánybírók jelölésekor ne kelljen mindenáron konszenzusra jutni a kormánypártoknak az ellenzékkel az erre létrehozott parlamenti bizottságban. Az előző évben ugyanis hónapokig tartó vitát eredményezett az Országgyűlésben az alkotmánybíró-választás. A kétharmados többséggel bíró kormánypártiak nem fogadták el azt az ajánlatot, hogy a három megüresedő hely egyikére az ellenzék jelöltjét válasszák meg. A vita végére azzal tettek pontot, hogy 1996 novemberében leszavazták az ellenzéki jelöltet.

A rendszerváltás óta megszakítás nélkül parlamenti képviselő Salamonnak ma már nincs problémája ezzel a jelölési metódussal. „Nagy megtiszteltetésnek tekintem a jelölést” – nyilatkozta hétfőn, amikor a parlamenti bizottság bejelentette, őt küldenék a jövő februárban nyugdíjba vonuló Bihari Mihály helyébe (Salamon jelölését csak a kormánypártiak támogatták, az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő tartózkodott).

Bár 1997-ben még úgy vélte, ezzel a jelölési módszerrel az Alkotmánybíróság „fokozatosan a kormánykoalíció eszközévé válna”, 2010-ben már támogatta annak a rendszernek a bevezetését, melyet 13 évvel korábban még az MSZP szorgalmazott. Így Salamon is megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely a jelölő bizottságban is garantálta a Fidesz-KDNP többségét – azóta egyetlen ellenzéki alkotmánybíró-jelöltet sem választott meg az Országgyűlés.

Alkotmányossági vészhelyzet

Nem ez volt az egyetlen elv, amit az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának KDNP-s elnöke 2010 óta feladott. 1997-ben még úgy vélte, „vészhelyzet”állna elő, ha a kétharmaddal bíró MSZP és az SZDSZ megszegné azt az 1995-ben tett ígéretét, hogy az ellenzék jóváhagyása nélkül nem módosítja az 1989-es alkotmányt. A Magyar Nemzetnek akkor azt mondta: nem engedhető meg, hogy „az ország közjogi berendezkedésének alakulása kizárólag a kormányzó pártok megállapodásától függjön”, amelyek „bármikor a saját akaratunknak megfelelően változtathatnák meg” az alaptörvényt.

Fazekas István

A most alkotmánybírónak jelölt Salamon László parlamenti képviselőként 2010 óta 11 alkalommal járult hozzá igen szavazatával az 1989-1990-es alkotmány módosításához, majd idén két alkalommal támogatta a Fidesz és a KDNP által tavaly áprilisban elfogadott, január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény átalakítását is.

Nemcsak az alkotmány átírásához járult hozzá, hanem megszavazta azokat a törvényeket is, melyeket a házszabály figyelmen kívül hagyásával, az utolsó pillanatban beadott módosítókkal egészített ki a Fidesz. Pedig 2002 és 2006 között ellenzéki politikusként gyakran felemelte a szavát, ha sérült a házszabály: 2004-ben azt mondta, a képviselői felszólalások, interpellációk korlátozása sérti az parlament alapszabályát. Igaz, 1998 és 2002 között az ügyrendi bizottság elnökeként még támogatta a három hetenkénti ülésezést, amely révén az ellenzéki képviselők ritkábban szólalhattak fel az Országgyűlésben.

Abban viszont 1995 óta következetes, hogy szükség van új alkotmányra: az 1989-es alaptörvény – melynek megalkotásában a kerekasztal-tárgyalásokon maga is részt vett – ugyanis bevallottan ideiglenes jellegű volt. „Egy demokratikus rendszernek olyan alkotmányra van szüksége, amely formailag sem áll kontinuitásban a sztálinista korszak alkotmányával” – mondta 1996-ban a parlamentben, az akkor készülő alkotmánykoncepció vitájában (a Horn-kormány idején végül nem fogadtak el új alkotmányt).

„Ez a belügyeimbe való beavatkozás”

„A kétharmados többség kétségtelenül közjogi biztosíték arra, hogy az alkotmányos akarat megtestesüljön. Ugyanakkor nem lehet csak parlamenti matematikában gondolkodnunk, hanem el kell érnünk: az alkotmányunk olyan legyen, hogy lehetőség szerint mindenki magáénak érezze. Remélem, elérjük ezt” – nyilatkozta az alkotmányozási munka kezdetekor, 2010 augusztusában, hogy mire törekszik majd az új alaptörvény kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság. A testület vezetésére a kormánypártok őt kérték fel tekintettel arra, hogy a Horn-kormány idején is tagja volt az akkori alkotmányozó bizottságnak is.

Ám Salamonnak nem sikerült konszenzust kialakítania: az ellenzéki pártok sorra hagyták el a bizottságot arra hivatkozva, hogy a Fidesz erőből akar alkotmányozni, és nem veszi figyelembe az érveiket. A Salamon által erre felkért társadalmi szervezetek, intézetek ötleteit részben beépítve a testület leadott végül egy koncepciót, de a Fidesz vezetősége ezt is félretette. Végül egy olyan tervezetet adott be a nagyobbik kormánypárt, melyet a Fidesz európai parlamenti képviselője, Szájer József saját bevallása szerint az iPadjén írt egy külföldi utazása során.

Salamon László nemcsak az ellenzék, illetve a társadalmi szervezetek javaslatait nem tudta keresztülvinni, de a pártja, sőt a saját ötleteit sem volt képes beépíteni az új alaptörvény szövegébe. Így többek között ő kezdeményezte a kétkamarás Országgyűlést, de a felvetést a Fidesz elnöksége nem támogatta, ahogy azt sem, hogy az abortuszszabályokat már az alkotmányban szigorítsák (nem került be az alaptörvénybe az a KDNP felvetette passzus, hogy az emberi életet már a fogantatásától kezdve védelem illesse meg).

Salamon László egyeztet a parlamentben

Túry Gergely

Hasonló véget ért egy másik, a KDNP-s képviselő által vezetett testület is. Salamon irányította a választási reform kidolgozására létrehozott albizottságot is, ám a koncepciót végül nem ez a testület fogalmazta meg, hanem egy másik európai parlamenti képviselő: Áder János, majd az ő köztársasági elnökké választása után Lázár János Fidesz-frakcióvezető vitte tovább a munkát. Pedig Salamon több interjújában kifejtette, nagyon örül ennek a megbízatásnak, mert egyik szakterületéről van szó: ő volt az egyik kidolgozója 1989-ben annak a vegyes, arányos, kétfordulós rendszernek, melyet a mostani új törvény 2014-től levált. Amikor a Népszabadság a bizottsági munka elején rákérdezett, mit szól ahhoz, hogy Áder koncepciója lesz a befutó, idegesen válaszolt: „ez a belügyeimbe való beavatkozás. Ami elhangzott, azt nem kell komolyan venni, mert műbalhé”.

Aki meglátta a Fideszben a potenciált

Bár az elmúlt években az alkotmányjogásznak többször is fejet kellett hajtania a nagyobbik kormánypárt akarata előtt, politikusként egy dologban 1996 óta következetes: lojális a Fidesz által kezdeményezett szövetségi politika és Orbán Viktor iránt. Salamon abban is következetes, hogy kereszténydemokratának vallja magát, még akkor is, ha a rendszerváltás óta három pártban fordult meg, és csak a KDNP újjáalakulása után, 2006-ban lett a kisebbik kormánypárt képviselője.

Bár gyakorló katolikus (és tagja például a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének), 1989-ben nem várta meg a KDNP viszonylag késői megalapítását, pár nappal korábban csatlakozott az MDF-hez. Az 1990-es választásokon országos listáról szerzett mandátumot, és azóta is folyamatosan tagja a parlamentnek (csak öten vannak hasonló politikai "dinoszauruszok": Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Németh Zsolt és Vitányi Iván).

Saját bevallása szerint „kataklizmaként” élte meg az MDF 1996-os pártszakadását. Mivel nem tudott választani az MDNP és az MDF között, inkább független lett, amivel elvesztette országgyűlési alelnöki posztját is. Amikor decemberben letelt a házszabályban előírt fél év, a jobboldali pártok soraiból ő csatlakozott először a Fideszhez. Ugyancsak ő volt az első, aki – egy 1995-ben írt cikksorozatában – a „polgári erők” kifejezést használta a jobboldali pártokra és szorgalmazta a szövetségüket.

Két politikai dinoszaurusz: Kövér László és Salamon László

Túry Gergely

Semjén Zsolt, a KDNP jelenlegi elnöke ekkor még arról álmodott, hogy a KDNP és az MDF szövetségével létrehozza a Kereszténydemokrata Uniót, és túlságosan szabadelvűnek tartotta a Fideszt. Salamon viszont meglátta a potenciált a Fideszben. „Azért választottam ezt a pártot, mert már akkor látható volt: ők viszik tovább a zászlót, amely az MDF szakadása miatt a földre hullott” – emlékezett vissza a 168 Órának 2002-ben adott interjúban, amelyben azt állította, Antall József néhai miniszterelnök is látott fantáziát a „fiatal csapatban”.

„Salamon László felvétele is azt mutatja, hogy a Fidesz nyitott politikai erő” – mondta 1996-ban az Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője. Orbán Viktor pártelnök pedig az MTI tudósítása szerint úgy fogalmazott: a Fidesz számára a polgári alapvetések mellett fontosak a kereszténydemokrata és a konzervatív értékek. Orbán utalt rá, hogy több pártból is érdeklődtek csatlakozni szándékozók. Ez végül meg is valósult, Isépy Tamás vezetésével a Fideszbe lépett be a KDNP-frakció egy része is.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben Salamon a Magyar Nemzet hasábjain szállt szembe azokkal, akik „a Fidesz nélküli kereszténydemokrata egységről” beszéltek. Lényegében az MDF által szervezett – egy rövid ideig a Semjén által is támogatott – Békejobb 2000 mozgalmat ítélte el, mert az szerinte csak a baloldal malmára hajtotta volna a vizet. Salamon azzal számolt – ez utóbb be is következett –, hogy a 2002-es választásokon nagyon szoros eredmény születhet, ezért „egyszázaléknyi szavazatot sem szabad kockáztatni” önös pártérdekekért.