A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig című fehér könyv (vagyis átfogó elemzés) célja a bevezető szöveg szerint, hogy áttekintést adjon a magyarországi idegennyelv-oktatás jelenlegi helyzetéről, feltárja a problémákat és a fejlesztendő területeket, és meghatározza az oktatási rendszerben tanulók nyelvtudása fejlesztésének fő irányait a 2012 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan.

Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegen nyelvi képzés, amely ennek ellenére sem hatékony - írják. Az Emmi célja, írják, hogy célul tűzi ki, hogy a magyar köznevelés biztosítsa két idegen nyelv (szakiskolában egy idegen nyelv) megtanulását, a felsőoktatás pedig minőségi szaknyelvi képzést adjon.

Magyarországon 2012-ben saját bevallásuk szerint kevesebben beszéltek idegen nyelvet, mint 2006-ban - állapítja meg a tanulmány az Eurobarometer adataira hivatkozva.

A szaktárca szerint az óvodai nyelvoktatás  állami támogatására szakmai és finanszírozási okok miatt továbbra sincs lehetőség, az általános iskolások esetében azonban az a cél, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak az A2 (alap-) szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani kell még egy nyelv tanulásának a lehetőségét a 7. osztálytól.

Az Emmi szerint angolul mindenkinek tudnia kell, de az első nyelv lehet a német és a francia is. A nyugati országrészben a német nyelvterület hangsúlyos szerepe miatt a német nyelv oktatását második nyelvnek javasolják, "választható azonban valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is". Korábban sajtóhírek arról szóltak, hogy a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság szerint az angol helyett a német volna a kötelező első nyelv a közoktatásban, később az államtitkár azt mondta, félreértelmezték a nyelvoktatási stratégiában olvasható megállapításokat.

Ezt követően azt vezetik elő az elemzés szerzői, hogy "nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani
struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja". Kutatások igazolják ezt az állítást - állítja az Emmi, amely elismeri, hogy a jelenlegi tanári gárdával ilyen széles idegennyelv-választékot nem lehet biztosítani, ám szerintük "két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség".

A középiskolai nyelvoktatásban problémát jelent, hogy a tanulók kétharmada csak alapszinten tanulja meg azt a nyelvet, amelyet már az általános iskolában is tanult. A kormány célja tehát az lenne, írja az elemzés, hogy az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre. Az intézkedések között szerepel olyan, speciális nyelvi érettségi, amely a nyelvvizsgával egyenértékű, azok számára, akik a felsőoktatásba jelentkezhetnek. A speciális nyelvi érettségi vizsga lebonyolításának részleteit az érettségi vizsgáról szóló, hamarosan kiadásra kerülő kormányrendelet szabályozza. Az új speciális nyelvi érettségi vizsgát először a 2013-14-es tanévben
tehetik le a tanulók - áll a fehér könyvben.