A nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szerint korábban is szegregált oktatás folyt, vagyis elkülönítve tanították a roma gyerekeket. Az önkormányzat 2007-ben a vádak és a per miatt bezáratta az iskolát, az ott tanuló diákokat pedig iskolabusszal a környező iskolákba járatták.

A 2010-ben megválasztott fideszes városvezetés azonban újraszervezte az iskolahálózatot, a korábban bezárt iskolát az önkormányzat pedig a görög katolikus egyháznak adta, amely 2011-től felmenő rendszerben általános iskolát indított kizárólag mélyszegénységben élő, telepi roma gyerekeknek - írja a Népszabadság.

A CFCF szerint az egyház és az önkormányzat ezzel megszegte a etnikai alapú elkülönítés tilalmát, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvényi előírásokat, és szegregált oktatást folytat. Az alapítvány pert is indított az ügyben.

Balog Zoltán decemberben ezzel kapcsolatban Nyíregyházán a támogatásáról biztosította a görög katolikusokat, és közölte,  "nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék. Innen üzenem azoknak, akik a bíróságon és más fórumokon próbálják szétverni azt, amit mások építenek, hogy ne tegyék" - mondta. "Magyarországon sok helyen van szegregáció, a nyíregyházi iskola esetében azonban nem megkülönböztetésről, hanem felzárkóztatásról kell beszélni. Azt kívánom, hogy más esetekben a bíróságok szigorú ítéleteket hozzanak, a kérdésben hibázó önkormányzatok pedig változtassák meg a helyzetet."

A CFCF elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszter folyamatban lévő ügyben várja el a bíróságtól, hogy az általa favorizált fél javára döntsön. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke nem érti, miért más a nyíregyházi helyzet, mint az összes többi szegregációs ügy, az elkülönítést is lehetővé tévő felzárkóztató oktatási modell ugyanis nem került be a nemzeti köznevelési törvénybe.